Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
183 100%kal emelked ik. Ezzel két régi mulasztást pótolunk, ezeknek a segélyeknek az összege ugyanis évek óta változatlan volt. A betegbiztosítási ágazatban az egészségügyi finanszírozásnál csak azokkal az automatizmusokkal számolhatunk, amelyekkel az állami költségvetés kalk ulált. Ez nagyon nehéz feladat elé állítja az egészségügyi intézményeket. Mindössze egymilliárd forint jut az újonnan belépő beruházások, hiánypótló fejlesztések működési többletköltségeinek befogadására. A háziorvosi rendszer teljesítményfinanszírozását i s ezekből a keretekből kell megoldanunk, az állami költségvetés a betegbiztosítás július 1jei belépését követően fél éves szinten 2,6 milliárdot utal át a nem biztosítottak járulékának pótlására. Egyébként ez is egy jelentős változás a korábbi szerkezethe z képest. A jövő évben is komoly feladatot jelent a gyógyszertámogatási előirányzat megtartása, a költségvetés alapján ez az összeg ez évhez képest érdemben nem emelkedik. A közelmúltban megtett, sok szempontból nehéz helyzetet teremtő ésszerűsítési intézk edések részben megalapozzák a gyógyszertámogatási előirányzatok megtartását. Szabadáras termékről lévén szó, a termelői árak emelkedéséből adódó fogyasztói árnövekedéssel azonban számolni kell. Sajnos, a bevételek, a legszükségesebb feladatokra, ellátási n övekedésre lehetőséget adó kiadási előirányzatok között 2025 milliárd forint szakadék keletkezik. A Kormánynak tehát javaslatot kellett tennie ennek az egyensúlynak a megteremtésére. A tisztelt képviselők előtt álló, most tárgyalandó törvényjavaslat egy o lyan megoldást javasol, amely nagyon sokakban visszatetszést váltott ki, az Érdekegyeztető Tanács mindkét oldala nemtetszését fejezte ki a gondolattal kapcsolatban, vagyis elutasította. Miről van szó? A Népjóléti Minisztériumban előkészítettünk egy, az eur ópai normákhoz igazodó betegszabadsági konstrukciót, amelynek sok eleme közül az egyik egy járulékcsökkentés lett volna. A jelenlegi körülmények közepette erről sajnálatos módon nem lehet beszélni, hiszen – mint mondtam – egy 2025 milliárdos hiány finansz írozására kell felkészülni. A jelenlegi javaslat tehát a betegszabadság konstrukciónak egy kedvezőtlen megoldásával áll elő. Nevezetesen, a jelenlegi három napos intézményi betegszabadsági konstrukciónak 25 naposra terjesztésére. Ez a nehézség a vállalatok at sújtja. Figyelembe kell venni azonban, hogy az elmúlt években minden olyan fajta megoldás, amely a felmerült hiányok pótlására célzott, az konkrétan és közvetlenül a munkavállalókat terhelte. Szükséges volt tehát olyan megoldást keresni, amely ezt az eg yenlőtlen terhelést a másik résztvevő félre hárítja most ebben az egyébként viszonylag mérsékelt mértékben, hiszen itt 2 és fél százalékpontos tehernövekedésről van szó. Ennek az egyensúlynak a megteremtése megítélésünk szerint nem várhat addig, amíg a jan uári zárótárgyaláson ezt a kérdést eldöntjük. Ezért az áthidaló megoldásban ez a javaslat ugyancsak előkerül. Ott azonban – figyelembe véve az Érdekegyeztető Tanácson felmerült érveket – a burkolt járulékemelés helyett, helyesebben az Országgyűlés döntésér e bízva, egy nyílt járulékemelésre is javaslatot teszünk. Meg kell mondanom, tisztelt képviselőtársak, hogy ez a nyílt járulékemelési javaslat védelmet jelent bizonyos vállalati kör és vállalati kategóriák számára. Hiszen a betegszabadság igénybevétele a v állalatok jellegétől fogva különböző mértékű terheket jelenthet és egyfajta összvállalati szolidaritás érvényesül benne. Ha a terheket kompenzáció nélkül rakjuk a vállalatra, akkor ez a szolidaritás kiesik és adott esetben egy kisvállalat, egy egyéni válla lkozónak mondjuk meglévő egykét alkalmazottja számára betegség esetén rendkívül nehéz helyzetet eredményezhet. Ezért azt kérem, hogy – noha most a beterjesztett törvényjavaslat ezt a változatot még nem hozza – képviselőtársak, amikor a költségvetésről gon dolkodnak, ezt a problémakört is kezeljék. Tudjuk, hogy nem állítjuk könnyű feladat elé a képviselőket, amikor e két javaslat közül kell választani. Jelen pillanatban egy elvileg lehetséges harmadik megoldást, a profiltisztítást a Kormány nem tudja felváll alni. Azonban az Országgyűlés korábbi határozata kötelességévé teszi a
