Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
182 A tervezet a Társadalombiztosítási Alapot két részre osztja: nyugdíjbiztosítási és betegbiztosítási alapra. Ezek finanszírozzák az átmenetileg elkülönített, az ágakba nem tartozó, a későbbiekben a profiltisztítás során a költségvetésbe átkerülő ellátásokat. Mindkét alapnak önálló, törvényben meghatározott járulékmértékei lesznek, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók által fizetett járulékok megbontásra kerülnek a két ág között. Az egyes alapok azokat az ellátásokat finanszírozzák, amelyeket az országgyűlési határozat is felsorolt. Ennek megfelelően egy viszonylag tisztább profilú nyugdíjbiztosítási ágazat alakulhat ki, mely az öregségi, a hozzátartozói nyugellátásokat, továbbá a ko rhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíját foglalja magában. A betegbiztosításban az ellátások és szolgáltatások szélesebb skálája jelenik meg; egészségügy, gyógyszertámogatás, a korhatár elérése előtti rokkantsági nyugdíj, baleseti ellátások, táppé nz és így tovább. A Társadalombiztosítási Alapból csak átmenetileg finanszírozott ellátásokat elkülönítetten mutatja be a költségvetés, azok finanszírozásához jelenleg a beteg, illetve a nyugdíjbiztosítási alap bevételei azonos arányban járulnak hozzá. Az úgynevezett profiltisztítás 1992ben, a jelenleg tárgyalt költségvetés korlátai miatt nem kezdődik meg. Fel kell hívni ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a két biztosítási alap kialakítása nem egyik pillanatról a másikra történik, egy folyamatról van szó, aminek most megtesszük első lépését. Az 1991. évi költségvetésnek, mármint a tbköltségvetésnek a zárszámadását követően kerülhet sor a két alap tartalékainak különválasztására és 1992 folyamán kell kialakítani azokat az új elszámolási és információáramlás i szabályokat, amelyek a két alap elkülönített gazdálkodását lehetővé teszik. Ezek a strukturális változások igénylik a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1989. évi XXI. törvény módosítását is. Az önálló gazdálkodásnak fontos állomása lesz előbb az ideigl enes felügyelő bizottságok, majd az önkormányzatok létrejötte, amelyről az Országgyűlés nemrégiben döntött. A következőkben röviden szólnék az Alap bevételeinek és kiadásainak alakulásáról, a főbb jellemzőkről, determinációkról. A bevételek tervezésénél a várható béremelkedésekkel számoltunk, és az állami költségvetésnél figyelembe vett számításokat vettük mi is alapul, a két költségvetési törvény ezért szándékaink szerint összhangban áll egymással. A járulékbevételek 21%kal nőnek. Sajnálatos tény, hogy a legdinamikusabb növekedés a munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos. De nehogy azt higgye valaki tisztelt képviselőtársaim közül, hogy ez tényleges növekedést jelent, hiszen a munkanélküli ellátás a korábbi fizetéshez képest lényegesen alacsonyabb összeg, ez ért a munkanélküliség komoly veszteséget jelent a Társadalombiztosítási Alap számára. Az ezzel kapcsolatos prognózisok tehát ezt tükrözik, és ha ezen a rovaton valami számszaki emelkedést látunk, egészében véve veszteséggel kell számolnunk. Látható , hogy a társadalombiztosítás nem függetlenítheti magát az országban lejátszódó gazdasági folyamatoktól. Az aktív keresők számának csökkenése, a vállalatok megszűnése, csődök, likviditási zavarok mind hatással vannak a társadalombiztosítás bevételeire. Ezt a hatást ellensúlyozhatják reményeink szerint azok a lépések, amelyek a közelmúltban történtek meg a behajthatóság javítása területén. A kiadási előirányzatok közül a nyugellátások előirányzata növekszik. Azzal számolunk, hogy az Országgyűlés határozatain ak megfelelően megtörténik a nyugdíjaknak a nettó átlagkeresetek alakulásával azonos mértékű emelése, azaz a viszonylagos értékmegőrzés. Ez reményeink szerint a jövő évben a 20% körüli áremelkedés mellett a vásárlóerő megőrzését biztosíthatja. Erre a célra a törvényjavaslat 48,8 milliárd forintot irányoz elő. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően sor kerül a gyermekgondozási díj minimumának, a gyes jövedelempótlékának emelésére is. A tervek szerint az anyasági segély 50%kal, a temetési segély
