Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - Határozathozatal a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
1276 Megadom a szót Kupa Mihály pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országg yűlés! 1990 novemberében alkotta meg az Országgyűlés az árak megállapításáról szóló törvényt. Ez a piacgazdasági normarend megteremtésének egyik fontos állomása volt. Az árak piaci elveken nyugvó meghatározása akkor nem szenved csorbát, ha törvény garantál ja az ár kialakításában az eladó és a vevő szabad megegyezését, és ugyane törvény rögzíti a hatóságok kivételes beavatkozási lehetőségeit mind az eszközök, mind pedig az áru és szolgáltatási kör tekintetében. E törvénnyel vált igazán befejezetté a magyar á rliberalizálás folyamata. A korábbi évek ilyen irányú lépései – törvényi garanciák nélkül – mindig magukban hordozták a visszafordíthatóság veszélyét. A működés tapasztalatai kedvezőek. A piaci alkalmazkodás javult, számottevő áruhiány az elmúlt évben nem volt. Az árak, igaz inflációs közegben és emelkedés mellett, de egyre inkább a kereslet és kínálat törvényszerűségeit tükrözik. Első ízben következett be, hogy alapvető élelmiszerek árai hatósági beavatkozás nélkül csökkentek. Természetesen nagyon sokféle tényező hatásának köszönhető az, hogy a szabad árak mintegy 90%os részaránya mellett az infláció az 1991. I. negyedévi kritikus hullámot követően megnyugodott, és a további hónapokban az árszint már csak szolid növekedést mutatott. Nem igazolódtak tehát a zok a pesszimista jóslatok, hogy a további árliberalizáció az infláció gyorsulását hozza magával. Tisztelt Ház! Mi teszi szükségessé a mostani módosítást? A hatályos törvény melléklete az 1990. évi piaci, pénzügyi, tulajdoni feltételek szerint jelölte ki a hatósági áras termékeket és szolgáltatásokat, a legmagasabb vagy legalacsonyabb ár alá sorolást, és az ármegállapító szervet: a minisztériumot vagy a települési önkormányzat képviselő testületét. A piaci feltételek azonban – mint említettem – nagyon lénye gesen változtak. A Kormány ezért részletes szakmai elemzés alapján javasolja egyrészt a hatósági ármegállapítás alá vont árukör szűkítését, másrészt az önkormányzatok ármegállapító hatáskörének némi bővítését. A törvényjavaslathoz csatolt szakmai tájékozta tó részletezi a változások megfontolásait, bázisát. Ezek közül csak néhányat emelnék ki. A lakossági szénellátásban korábban tartósan voltak olyan bizonytalansági elemek, amelyek a hatósági árral kifejezett védelmet indokolttá tették. Ez évben megszűnt a s zilárd tüzelőanyagoknál és a többi háztartási energiahordozónál az ártámogatás. Az import szinte korlátlanul jöhet be. A bányák értékesítési gondokkal küszködnek. A lakosság minden eddiginél megfontoltabban dönt energiavásárlásainál. A legmagasabb hatósági ár fenntartása tehát szükségtelen. A szabad áraktól a piaci alkalmazkodás javulása várható, tehát az áralku, a forgalmi költségek csökkentése, a kisebb települések ellátása. A Kormány és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége sztrájkbizottsága kö zött a közelmúltban lezajlott tárgyalásokon a bányászat képviselői is a szén árának liberalizálását kérték. A tejnél – mind a felvásárlásban, mind a kiskereskedelemi eladás esetén – az úgynevezett legmagasabb ár van érvényben. Ebben a fogyasztót védő eleme k vannak túlsúlyban. Az 1991. évi tejtúltermelés tanulsága az, hogy árvédelemre elsősorban az agrártermelő szorul. Ezt fejezi ki a legalacsonyabb ár megállapítására vonatkozó javaslat. A tejtermékek többségének fogyasztói árát már eddig is a piac szabályoz ta. Most a 2,8%os zsírtartalmú tehéntej ármaximálásának megszüntetésével ez teljes körűvé válik. A termelők védelme érdekében – és ezt szeretném hangoztatni – fennmarad a felvásárlási minimálár rendszere mindaddig, amíg az agrárpiaci rendtartásról szóló t örvény be nem lép, és be nem lép az úgynevezett védőárak vagy küszöbárak rendszere. Tehát a termelő oldaláról a védelmet továbbra is szeretnénk biztosítani, és nagyon szeretnénk, ha a nem hatósági tejtermékeknél bekövetkezett áremelésekből talán a termelők is részesednének.
