Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - Határozathozatal a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1277 Az önkormányzati hatáskör bővítését jelenti, hogy a távhőszolgáltatás díjait a törvényjavaslat szerint a jövőben a települési önkormányzat képviselőtestülete állapítja meg. Ezt a feladatot 1991 előtt a megyei árhatóságok végezték, 1991t ől tulajdoni és egyéb hatósági feladatok tisztázatlansága miatt a törvény az ipari és kereskedelmi minisztert nevezte meg felelősként. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nemcsak a múlt év júniusi, hanem az októberi árrendezést is végrehajtotta. Ezzel a távhőszolgáltatásnál megszűnt az ártámogatás, és megszűnt az országosan egységes árrendszer. Az árak alapvetően a ráfordításokat fejezik ki. Az októberi árrendezés tapasztalata, hogy a kormányzati szervek nem vizsgálhatják kellő alapossá ggal településenként egyidejűleg a költségviszonyokat, a műszaki megoldásokat, a szociális szempontokat és az érdekeltségi ellátási feltételeket. Ha a szociális problémákhoz az állam pénzügyi segítséget nyújt – mint ahogy ezt tette 1991ben és teszi ez évb en is – , úgy az önkormányzatnál jobban, felelősebben és hatékonyabban az ármegállapítást senki sem végezheti. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a Kormány a felülvizsgálatot elvégezte – hangsúlyozom: jórészt praktikus megfontolásokból kiindulva – , természetesen szembesült néhány nagyobb, szélesebb horizontú felvetéssel is. Ezek jórészt túlmutatnak az ártörvény keretein. Vitathatatlan és sajnálatos, hogy hiányzik a fogyasztók jogait, érdekeinek védelmét elrendező törvény, és ehhez kapcsolódóan a megfelelő szervez etek. Szerencsére Lotz Károly és Katona Kálmán képviselőtársaim kezdeményezése és munkája nyomán ez rövidesen az Országgyűlés elé kerül, mármint a fogyasztói érdekvédelmi törvénytervezet, és remélem, hogy mihamarabb elfogadásra kerül és belép a gyakorlatba . Másrészt, a korábban túlzott, monopolizált és állami koordinációval átszőtt piacon, valószínűleg elkerülhetetlenül, azok a kapcsolatok is meglazultak vagy hiányoznak ma, amelyek különböző szakmák érdekeit koordinálhatnák, képviselhetnék. Egy piaci infras turktúra jellegű problémával is szembe kell tehát néznünk – pontosabban annak a hiányával. Ezt nem lehet egyik napról a másikra – és főként nem állami kezdeményezéssel – létrehozni: az érdekek előbbutóbb önszerveződéssel is létrehozzák a szükséges koordin ációt, és ehhez az állam meg kívánja adni a szükséges segítséget. Természetesen a felsorolt két hiányosság érinti az árviszonyokat, de nem lehet indok arra, hogy valamilyen árszabályt hozzunk a probléma megoldására, mert nem árkérdésről van szó. Amikor kie gyensúlyozott árviszonyok megteremtésén munkálkodunk, mindig szem előtt kell tartani, hogy célunk a szociális piacgazdaság megteremtése, és nem a szocialista piacgazdaságé, amely az árszabályozás és ellenőrzés kiterjedt rendszerével operált, kevés hatékon ysággal és nagyon nagy költséggel. A szociális piacgazdaság a piaci árakat nem vagy csak kivételesen korlátozza, a piac működésével együtt járó szociális feszültségek enyhítésére viszont megfelelő programmal rendelkezik. Egyet kell értenünk Wolfgang Harbre cht német professzorral, akinek a közelmúltban megjelent cikke szerint a szociális piacgazdaságban mindenki a saját érdekei szerint tervez és tevékenykedik, a gazdaság központi koordináló eleme a szabadon kialakuló ár. Ugyanakkor az állam és az önkormányza tok adhatnak szociális segélyt az árak ellensúlyozására, és gondoskodhatnak a munkanélküliek ellátásáról – sőt, kötelességük is, hogy előmozdítsák a jövedelmek elosztásánál a társadalmi igazságosság érvényesülését. Ezt kívánjuk érvényesíteni magyarországi gyakorlatunkban is. A rend kedvéért szeretnék egy technikai kérdést is fölvetni: a törvényjavaslatot még a múlt év novemberében nyújtottam be, ebben a hatályba lépés időpontjaként 1992. február 1je szerepelt. A hatályba lépés tényleges időpontja a mostani országgyűlési tárgyalásoktól függően alakulhat – én szerényen február 15ét javasolnék tisztelt képviselőtársaimnak. Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg, és lehetőség szerint támogassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dor nbach Alajos) :
