Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 20. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1225 Véleményem szerint az egészségügyi szolgáltatásoknak e szemléletben való felsorolását korszerűtlennek minősíthetjük – az az egészségügynek és gyógyításnak egy régebbi fogalomértelmezésén alapul. Az egészség ugy anis nem egyenlő a betegség hiányával, hanem a legújabb meghatározások szerint a biopszichoszociális jólét állapotát jelenti, és az egészség biztosítása nem kizárólag az egészségügy, még kevésbé kizárólag az orvosok kompetenciakörébe tartozik – természetes en azok körébe is, de nem kizárólagosan. Szeretném néhány példával alátámasztani ezt az álláspontomat a szövegből kiragadott részek alapján – azt az álláspontomat, hogy az egészségügyi szolgáltatásoknak egy ilyen, túlságosan is orvos- és szomatikus központ ú fogalomértelmezésén alapul a szöveg. Az egyik az, hogy az egészségügyi szolgáltatást pusztán az orvostudomány szakmai követelményének keretei között értelmezi a szöveg. Szeretném ezt pontosítani: Az egészségügyben nem pusztán az orvostudomány szakmai mun kája, hanem egyéb, határterületi tudományok szakmai munkája ugyancsak megjelenik: például a pszichológiáé – hogy egy egészen kézzelfogható példára hivatkozzam – mint társadalomtudományé. Elvitathatóe például egy pszichológus végzettségű szakember pszichot erápiás eljárásának terápiás volta? Meggyőződésem szerint nem. Egy második példaként említeném a szövegből, hogy a megelőzést célzó egészségügyi tevékenység e javaslat szerint csak orvosi vizsgálat keretében történhet. Véleményem szerint ez egy nagyon besz űkítő felfogása a betegségek prevenciójának. Megint csak lehetne hivatkozni főleg fiatal korcsoportoknál a lélektani vizsgálatok fontosságára. A szöveg szerint például egy dyslexiás problémát kiszűrő pszichológiai vizsgálat nem tartozna az egészségügyi szo lgáltatások körébe. Harmadik példaként említeném az alapellátás körülírását a javaslatban, amennyiben abból kimarad az egészségvédelmi jellegű alapellátás köre – jóllehet a tisztiorvosi szolgálat kötelező feladatai között szerepel a mentálhigiénés szolgált atás megszervezése. A javaslat 30. §a foglalkozik a baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal, és ennek a 30. §nak c) pontja "munkaterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg alkoholista" számára teszi elérhetővé a ba leseti ellátást és az egészségügyi szolgáltatást. Itt is pontosításra szorul a javaslat nemcsak az "alkoholista" kifejezés pejoratív éle miatt, hanem azért is, mert a "szenvedélybetegség" kategória megjelölése az alkoholbetegeken kívül egyéb jellegű szenve délybetegségkategóriákat is felölel. Ez a néhány példa, azt hiszem, kellőképpen alátámasztja a kiindulási tézisemet, hogy ez egy orvosközpontú, elsősorban az ember szomatikus voltára szorítkozó, azt fókuszba állító egészségügyi szolgáltatási paradigma, am ely ebben a szövegben megjelenik, és kimarad belőle az ember lélektani aspektusa, az emberi lét lélektani vonatkozásai. Azt hiszem, néhány módosítással a jelzett probléma megoldható, és erre fogok majd törekedni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több képviselőtársunk nem jelzett hozzászólási vagy felszólalási szándékot, az általános vitát elnapolom. A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása ELN ÖK (Dornbach Alajos) : Most soron következik a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést 3751es számon kapták kézhez képviselőtársaim.
