Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 20. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
1219 helyzete nem engedte meg, hogy azokat az elvonásokat, amelyek mellé szolgáltatás nem járt, illetve ahol a felső korlátot nem sikerült bevezetni, egy ével korábban ezt a társadalombiztosítás megtegye, mert a társadalombiz tosítás pénzügyi helyzete ezt még – akkor – nem engedi meg, de természetes, hogy a Kormány a következő évben ez irányban tervezi az elmozdulást, és ez szerepel a Kormány és a társadalombiztosítás, az egészségügyi tárca minden programjában. Hát itt van előt tünk egy év elteltével az új előterjesztés, amelyben bár számtalan pontot fölsorolhatnék, ahol ma elvonás van a társadalombiztosításban, szolgáltatás ellenben nem jár utána. De ezek közül egyetlenegy sem szűkült be. Mi történt ezzel ellentétben minden mini szteri tárca és kormányígéret ellenére? A beterjesztett anyag számtalan pontban növelte azokat az alapokat, ahol elvonást kíván létesíteni a korábbitól eltérően, ellenben természetes, hogy ezen elvonások után továbbra sem kíván szolgáltatást nyújtani. Hogy an épül fel a rendszerünk, és hol teszi lehetővé – ha jól emlékszem képviselőtársnő, Csehák Judit gondolatára, azt mondta, szépen elvegyítve itt végül is járulékemelésről van szó, nem emlékszem a pontos szóhasználatára. Nagyon egyszerű ennek a felépítése, csak sajnos, kevés képviselőtársam ismeri, hiszen gyakorlatban a társadalombiztosítást alkalmazni elég nehéz szakmai követelmény. Végül is társadalombiztosítási rendszerünk már régóta alkalmazza azt a – én úgy mondom – visszaélési lehetőséget, hogy szolgál tatásként és nemcsak a nyugdíjbiztosítás szolgáltatásaként, hanem minden típusú szolgáltatásként az úgynevezett nyugdíjjárulékköteles jövedelmet tekinti a szolgáltatás ellentételezett oldalának, nem is beszélve itt degresszív és egyéb számítási modellekrő l. Így például a táppénz megállapítása sem azon jövedelmek alapján történik, ami után 44%os társadalombiztosítási járulékfizetés következik be, hanem csak az után, ahol nyugdíjjárulékfizetési kötelezettség is fennáll. Ezt a finom csúsztatást, amit hosszú évek óta használ a tárca, ezt alkalmazta most következetesen a továbbiakban is, és még jobban kiterjeszti azon jövedelmek körét, amelyek egyébként nem is függnek az egyén tevékenységétől, de utána a társadalombiztosítás elvonást kíván alkalmazni, 44%os t ársadalombiztosítási járulékelvonást, de természetesen, lévén nem nyugdíjjárulékköteles jövedelemről van szó, ezután semmilyen szolgáltatás nem jár a fizetők kiszélesedett körének. Csak kuriózumként kiemelve ilyen a bővülők körében, hogy – egyébként szakm ailag talán teljesen megmagyarázhatatlan – az úgynevezett adózott eredményből szerzett jövedelmek esetében is kiterjeszti a társadalombiztosítás járulékfizetési kötelezettségét. A ma még érvényes jogszabály szerint a társaságok adózott jövedelméből történő kifizetéseknek természetesen nincs járulékfizetési kötelezettsége. Én úgy gondolom, ez nem egy kedvezmény, hanem egy bármilyen megközelítése szakmi oldalról, a társasági adóval adózott jövedelem az nem az egyén jövedelme, hanem a társaság jövedelme. A tár saság jövedelmezőségéről van szó, ami aligha függ attól, hogy egy több száz fős társaságban egy fő beteg lesz, nem lesz beteg, nyugdíjba vonul, nem vonul nyugdíjba, azaz természetes, hogy a társadalombiztosításnak és az egészségügynek e típusú jövedelemben nincsen szolgáltatási kötelezettsége, ez a társaság jövedelme. Természetes, hogy a társaság ezen jövedelméből, ha a társaság személyekből áll, végül is személyeket részesít. Én azt hiszem, tipikusan ez az a jövedelemforrás, amikor a személyeknél, ha ez sz emélyre szólóan kerül kifizetésre, a szabad döntési kört kellene fenntartani, azaz egy szabad egészségügyi biztosítást vagy társadalombiztosítást választani. Nem ez történt, erre a területre is kiterjesztette az előterjesztés a járulékfizetési elvárását. T ermészetesen szakmailag most sem sikerült számára ezt a feladatot megoldani. Egyébként nagyon nem is lehet, hiszen egy összemosott fogalomban ott szerepel, hogy ha az adózott jövedelemből az üzletrészre, osztalékra, részjegyre stbre kerül a kifizetés, akk or lévén az egy értékpapírjövedelem, arra talán mégsem kell társadalombiztosítást fizetni. Ha azonban az az egyén számára kerül kifizetésre nem az előző elvek szerint, akkor bevonja a tbjárulékok alá.
