Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 20. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GREZSA FERENC, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
1215 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Javaslom, hogy a saját véleményét mondja el külön, merthogy felszólalásra jelentkeztek képviselők. GREZSA FERENC, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója: E z esetben köszönöm a figyelmet és befejezem. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Csehák Judit képviselő asszony a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Dr. Csehák Judit (MSZP) CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási IIes törvényhez 4537es számon benyújtott pontosított jelentéshez tenném meg az általános vita szabályainak megfelelően a legfontosabb kérdésekhez kapcsolódva az észrevételeimet. Észrevételeim természetesen a szocialista frak ció álláspontját fogalmazzák meg. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy főként kifogásokról fogok beszélni. Kifogásaink azonban nem politikai természetű kifogások, hanem elsősorban szakmai természetűek. Röviden összefoglalnám. Nem ajánljuk – kifogásaink ell enére sem – , hogy vonják vissza az előterjesztést a Kormány részéről. Megmagyarázom majd bővebben, hogy miért nem. Másodszor. Sajnáljuk, hogy a törvényelőterjesztők – a Kormány – elmulasztottak egy kivételes lehetőséget egy jó társadalombiztosítási jogsza bály megalkotására. Harmadszor. Kifogásoljuk – az előttem szóló bizottsági előadóval ellentétben – , hogy számos ponton ellentétes az országgyűlési határozattal a beterjesztett társadalombiztosítási törvénymódosítás. Negyedszer. Határozottan ellenezzük, hog y járulékemelés mellett – hiszen társadalombiztosítási járulékemelések meglehetősen körmönfont módszereiről szól ez a törvénytervezet – az ellátások csökkenjenek, az ellátások színvonala alacsonyabb legyen, a szolgáltatások és a támogatások köre és mértéke szűküljön. Ötödször. Sérelmezzük, hogy bizonyos kérdésekben nem tesz viszont javaslatot ez a törvény a rendelkezések módosítására. Így például a táppénzszámítás módjának a változtatására nem tesznek javaslatot. Nem kívánják megváltoztatni a degresszív nyu gdíjalapszámítási skálát. Nem foglalkozik a törvényjavaslat az özvegyi nyugdíjak változtatásával. Nem tesz javaslatot a házastársi pótlék rendszerének a módosítására. Nem foglalkozik az egy nyugdíjból egyedül élő rendkívül idős emberek megélhetési gondjai val, és nem tesz javaslatot arra – amire korábban ígéretet tett a Kormány – , hogy be fogja számítani azoknak az idős nőknek a szolgálati idejébe a világra hozott gyerekek számát, akiknek a nyugdíját korábban már megállapították. Hatodszor. Hiányoljuk a val ódi tartalmi reformokat. Hiányoljuk, hogy ez a törvény nem fogalmazza meg az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés szabályát, hanem erre később kíván visszatérni. Hiányoljuk az egészségügyi ellátások garanciáit, a szerződéskötés szabályait, egyáltalán a társa dalombiztosítási anyagi szabályok törvényi megfogalmazását. Hetedszer. Elfogdhatatlannak tartjuk az évi rendszeres nyugdíjemelésre előirányzott összeget, a 48 milliárdot, és azt a módszert, azt a törvénymódosítást, amit a nyugdíjalap számítására megfogalma zott ez a törvénytervezet. Csodálkozva látjuk, hogy a Kormány egyszerre kívánja betölteni a nem létező önkormányzat, a szakmai érdekképviselet, valamint az államigazgatás feladatát. Ez egy igen bonyolult és a mi meggyőződésünkkel ellentétes feladat- és mag atartásszerep volna. Kilencedszer. Éppen emiatt tiltakozunk a kormányfelhatalmazások igen széles köre és mértéke ellen, hiszen – mint arról már hallottunk – a felügyelő bizottságok az önkormányzat megkérdezése és véleményének megismerése nélkül kívánnak gy akorolni bizonyos jogosítványokat.
