Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 20. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GREZSA FERENC, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
1214 egyszerűen kiesne az egészségügyi biztosítottak köréből. Néhány ilyen csoportra szeretnék utalni. I lyen például a hajléktalanok köre. Előzetesen még megjegyezném, hogy az önkormányzatok a törvényjavaslat szerint felhatalmazást kapnának arra, hogy a szociális rászorultságot mérlegelve megállapíthassák az egészségügyi biztosításra való jogosultságot. De v annak olyan társadalmi csoportok, amelyeket ez a nyilvánvalóan garanciaként beépített pont sem védhet meg attól a veszélytől, hogy kívülrekednének az egészségbiztosítás körén. Ilyen például a hajléktalanoknak a sajnos elég népes társadalmi csoportja, hisze n a hajléktalanok mely önkormányzattól kérjék azt a bizonyos egészségbiztosítási kártyát, amely az egészségügyi ellátásra jogosít? Vagy nem világos a törvényjavaslatból, hogy a nem biztosítottak kiskorú gyermekei hogyan kerülnek biztosításra. Vagy lehetne hivatkozni a tanyai lakosság egyes csoportjaira, akik, hát nagyon nehezen képzelhető el, hogy jelentkezni fognak az önkormányzatoknál az egészségbiztosítást lehetővé tevő kártyáért. Vagy a munkanélküli ellátásból kifutó csoportokra lehetne utalni. Tehát it t mindenképpen – és ez a bizottságban is hangot kapott vélemény – a jelenleginél kedvezőbb megoldást kell keresni. És tolmácsolhatom a tisztelt Országgyűlésnek a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság azon törekvését, hogy az egészségbiztosítás ból a törvényjavaslat elfogadását követően se maradhasson ki egyetlen társadalmi csoport sem, amely önhibáján kívül biztosítási díjat nem tud fizetni. Indokoltnak tartom ez irányban az aggodalmakat, de a bizottságunk elkötelezettsége e probléma megoldására rendkívül erős, és ennek megfelelően próbáljuk majd, próbálja a bizottság vagy annak tagjai a módosító javaslatokat megfogalmazni. Egy másik problémakör, amely a bizottsági üléseken felmerült, a járulékmentes jövedelmek, juttatások problémaköre. A javasla t 19. §a foglalkozik azokkal az esetekkel, azokkal a fajta jövedelmekkel és juttatásokkal, amelyek után nem kellene társadalombiztosítási járulékot fizetni. Itt megint csak egy magánmegjegyzésem a 8. ponttal kapcsolatos furcsaság, amely járulékmentes jöve delemként említi a társadalmi munkáért járó különböző elismeréseket, jövedelmeket, juttatásokat. Nézetem szerint, ha ilyen juttatások és jövedelmek léteznek, akkor az nem társadalmi munka. E paragrafus 29. pontjában a munkáltató által az alkalmazottak nevé re kötött élet, baleset- és nyugdíjbiztosítások díja van megemlítve, mint amely díjösszeg járulékmentes volna a javaslat szerint. Ezzel kapcsolatban a bizottsági ülésen aggályok merültek fel, nevezetesen, hogy így ezek a különböző biztosítási díjak kvázijövedelemként működhetnének, amelyek ily módon elkerülhetik a társadalombiztosítási alapot, illetve – mivel a munkáltató ezeket elszámolhatja költségként – ez ugyancsak egy tbalap kikerülési út lenne. A bizottság valószínűleg ezzel kapcsolatban is – vagy legalábbis a bizottság több tagja – módosítást fog eszközölni. Egy következő felmerült problémakör a kezdő egyéni vállalkozók járulékával foglalkozó paragrafus, illetve járulék könnyítésével foglalkozó elképzelése a javaslatnak, amely szerint a kezdő egyén i vállalkozók a minimálbér 60%a után fizetének járulékot. Ez két irányban lehet problematikus. Az egyik az, hogy ki minősül egyéni vállalkozónak. Nem merüle fel az a veszély, hogy év vége előtt valaki visszaadja a vállalkozói engedélyét, a következő év e lején ismét bejelentkezik vállalkozóként, és akkor már ismét úgynevezett kezdő vállalkozónak minősül, és egy bizonyos fajta kedvezményben részesül. Másrészt nem érzi a bizottság azt, hogy a kezdő vállalkozások támogatását a társadalombiztosítási alap terhé re kellene feltétlenül megtenni; ebben a vonatkozásban adójogszabályokat érez a bizottság elsősorban kompetensnek. Összefoglalóan: tehát a bizottság némely ponton módosításra szorulónak minősíti a javaslatot, amely azért összességében és lényegé ben megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a tavaly év vége táján elfogadott országgyűlési határozat előír. Végezetül megkérdezem tisztelt elnök urat, hogy az idő gazdaságos kihasználása érdekében alkalmat kapoke, hogy saját kiegészítő véleményeme t most elmondjam, vagy jelentkezzem még egyszer.
