Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 20. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A társadalombiztosítási alap 1992. évi költségvetéséről, illetőleg a társadalombiztosítási alapról rendelkező 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
1204 Ez a kérdés egyben át is vezet bennünket a járulékmegosztás problémájához. Látható a pontosított anyagban is, hogy az egyéni járulékot 40 – 60 százalékarányban osztja meg a két ágazat között a tervezet. Ugyanakkor a munkáltatói járulékok megosztásánál, még ha 43%ot számolunk is és nem 44et, hiszen azt az 1%ot az egészségbiztosítás kapná, – akkor is ez az arány egészen más, 4 %nyi eltérés van, és önök jól tudják, hogy 1 %nyi járulékbevétel az 9,5 milliárd forin t. 4 %nyi eltérés van a nyugdíjbiztosítás kárára. Természetesen felmerül a kérdés, hogy milyen alapon történik pont így a megosztás. Ezt a kérdést ez a bizonyos pontosított anyag sem tudja megvilágítani. Felmerül az a kérdés is, hogy egyáltalán kelle min degyik típusú járulékot megosztani? Vannak olyan szakértők is, akik azt mondják, hogy tekintettel a jövőjére ennek a rendszernek, nem lenne szükséges most az egyéni járulékokat megosztani. Ugyancsak homályban marad azon ellátásoknak a sorsa, pontosabban az értük járó pénznek a sorsa, amelyeket szociális alapelvűnek tekintünk, nem biztosítási elvűnek. Ezek valójában biztosítási rendszerű egészségügyi és nyugdíjellátásnál egyértelműen költségvetési finanszírozásúak, az állami költségvetés tartozásai. Ezeknek e költségvetésben is ilyen módon kellene megjelenni. Mégsem ez történik, hanem a két ágazat között, a két leendő ágazat között valami fajta megosztást hoznak létre, nem pedig az állami költségvetés tartozása című csomagban szerepeltetik e szociális jellegű kiadásokat. Felmerül minden évben – az idén is természetszerűleg – a nyugellátások emelésének a kérdése. A tervezet 19,5%ról, 48 milliárd forintról szól. Nincs szó azonban ezen összeg felosztásának módjáról, utalások vannak az időpontra vonatkozóan és ar ra, hogy majd egy másik rendelet vagy törvénytervezet eljut hozzánk és abban ennek az összegnek a felosztását is el lehet intézni. Csakhogy itt erről nem lehet szó január közepén vagy inkább január végén. Azt kellene elérni, hogy ez a nyugdíjemelési összeg minél előbb felosztódjék meghatározott módon, de erre javaslatot kellene, hogy kapjunk, és nem a Parlamentnek vagy a parlamenti bizottságnak kellene kidolgozni. Semmiképpen sem szimpatikus az, hogy majd márciusban és szeptemberben történjék meg a nyugdíja k emelése, hiszen az inflációnak a legfőbb hatásai az év első egykét hónapjában érintik a lakosságot, és ezt nem kompenzálja az az egyszeri segély, amelyet decemberben e Parlament határozata alapján kaptak a nyugdíjasok. Külön gondot jelent és semmivel se m pontosabb a pontosításban a kórházak költségvetése, amelyekről már korábban is itt többen szóltunk. Egyrészt azt mondja ez a tervezet, hogy 5 %nyi dologi automatizmus érvényesüljön, másik oldalról azt mondja, hogy a gyógyszertámogatás az idei szinten ma radjon, vagyis a gyógyszereknek biztosan bekövetkező áremelkedése a kórházak kockázata, továbbá az, hogy az infláció nem 5%os lesz, az egészségügyi költségek, dologi költségek nem 5%kal fognak növekedni, egyértelműen a kórházak kockázata. Márcsak azért i s a kórházak kockázata, hiszen nincs az egészségbiztosítás mögött állami költségvetési garancia. Ugyanebbe a körbe tartozik a béremelés problémája. 10%ot év elejétől és 5%ot év közepétől ír ez az anyag is. Először is ez a 10% nem elegendő az egészségügyb en dolgozók számára. Bérviszonyaik, bérarányaik más ágazathoz viszonyítva még most is igen rosszak, azokat a körülményeket, amelyekben dolgoznak és amilyen feladatokat ellátnak, figyelembe kell venni, de figyelembe kell venni a béremelésnél azt is, amiről itt ugyancsak szó volt, és amely képviselőtársam szerint egyik összetartó eleme az egészségügynek, tudniillik a paraszolvencia kérdését. Nehezíti a dolgot és a megértését is az, hogy az 5 %nyi béremelés e törvénytervezet szerint kizárólag a háziorvosi ren dszer finanszírozására fordítódjék, tehát ebből kirekesztődik az egészségügyben dolgozók nagy része. Nem fogadható el egy ilyenfajta béremelési tervezet. Nagyon fontos dolognak tartom azt, hogy a költségvetés által térítendő ellátások, így tudniillik a reh abilitációs nyugdíjak, a foglalkozási okból, korengedménnyel nyugdíjba mentek nyugdíjai nem
