Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
11 Az indoklás szerint a vagyonnyilatkozatra vonatkozó módosító ren delkezések nemcsak az adóhatóság információit szélesítik, hanem biztos kiindulási pontot jelentenek a jövőre nézve jödedelmek ellenőrzéséhez. A fenti állítás valótlan. A javaslat 14. §a ugye az adózás rendjéről szóló törvény 39. §a (1) bekezdésének új sz övegét úgy állapítja meg, hogy a javasolt pont, a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség kiterjed a 200 ezer forintot meghaladó készpénzvagyonra is. A javaslat a (2) bekezdés szerint az adózónak a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyont az adóhatóság fel hívására igazolnia kell. Bővebb magyarázatra, gondolom, nincs szükség ahhoz, hogy belássuk, e javaslat által megvalósítandó vagyonbevallás képtelenség. A készpénzvagyon felhívás esetén való igazolása gyakorlatilag egyetlen módon lehetséges, annak bemutatás ával, illetve megszemlélésével. A pénz azonban pusztán fizikai birtoklása alapján tulajdonosként alakilag legitimálja azt, aki birtokban tartja. Annak bizonyítása, hogy a birtokos nem tulajdonosa a bemutatott készpénznek, jogi képtelenség. Ily módon minden ki akkora készpénzvagyont igazol, amennyi pénzt esetleg csak néhány órára kölcsön venni, elkérni vagy összeszedni képes, és ezzel a jövőre nézve bármilyen vagyonnövekedés adómentességét biztosíthatja, illetve legalizálhatja. Minderre tekintettel túlzás nél kül állíthatjuk, hogy a javaslatban kitűzött cél – biztos kiindulási pont a jövőre nézve a jövedelmek ellenőrzéséhez – eléréséhez a javasolt eszköz teljességgel alkalmatlan. Ehhez, az alkalmatlan eszköz bevezetéséhez kívánja a javaslat törvény útján az adó hatóság rendelkezésére bocsátani az állampolgárok túlnyomó többségének teljes vagyoni átvilágítását, ami a személyes adatokhoz való, az információs önrendelkezési jog igen drasztikus megnyirbálása. Az Alkotmánybíróság álláspontja ebben a kérdésben teljesen világos. Ha az alkalmazott korlátozás a cél elérésére alkalmatlan, az alapjog sérelme megállapítható. A javaslat által bevezetni kívánt vagyonnyilatkozat tehát alkotmányellenesnek tekinthető. Alkotmányossági szempontból ugyancsak aggályosnak látszik a tel jes körű, minden vagyonra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése a garanciák teljes hiánya okán is. Az Alkotmánybíróság 15/1991es határozatának indoklásában részletesen kifejti, hogy bármilyen jogszabály, amely az alkalmazott eljárásra tekin tet nélkül személyes adat felvételéről, gyűjtéséről, tárolásáról, rendezéséről, továbbadásáról, nyilvánosságra hozásáról, megváltozatásáról és így tovább rendelkezik, csak akkor felel meg az Alkotmány 59. §ának, ha garanciákat tartalmaz arra nézve, hogy a z érintett személy az adat útját a feldolgozás során követni és jogait érvényesíteni tudja. Az erre szolgáló jogintézményeknek tehát biztosítaniuk kell az érintett beleegyezését a feldolgozásba, illetve fontos garanciákat kell tartalmazniuk arra a kivétele s esetre nézve, amikor az adatfeldolgozás az érintett beleegyezése, esetleg tudta nélkül történhet. E garanciális jogintézményeknek, továbbá az ellenőrizhetőség érdekében is objektív korlátok közé kell szorítaniuk az adat útját. A javaslatban garanciákról nemigen olvashatunk. Ráadásul a javaslat 19. §a az eredeti adózás rendjéről szóló törvény 47. §át a következők szerint tervezi kiegészíteni: Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, az adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó ada tról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság tájékoztatására, ha az valamely adó vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a társadalombiztosítási alap és az elkülönített ál lami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az Országos Munkaügyi Központot és a megyei munkaügyi központot a tájékoztatás joga a megkeresés alapján megilleti arról is, hogy a magánsz emélynek a munkanélküliellátás mellett vane kereső tevékenységből származó jövedelme, és ez meghaladjae a törvényben meghatározott mértéket. Mindehhez tegyük hozzá, hogy a javaslat 17. §a az adóhatósághoz adatot szolgáltatók körét további pontokkal egé szíti ki, és ugye ennek a 38. §nak a híres "A" változata példátlan egyszerűséggel meg kívánja szüntetni a banktitkot, mikor kimondja: "Nem jelenti a banktitok sérelmét…" – és itt van egy hosszú felsorolás – "… az adó, vám- és társadalombiztosítási
