Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
12 kötele zettség ellenőrzése érdekében az adó- és vámhatóság, illetve a társadalombiztosítási szerv írásbeli megkeresése, a számlatulajdonos pénzforgalmi jellegű bankszámlájának egyenlegéről és forgalmáról adott tájékoztatás." Tehát a javaslat 3. §a az adózás rend jéről szóló törvény 11. §a (6) bekezdésének új szövegét megállapítva a d) pontban előírná, hogy az adózó köteles valamennyi pénzforgalmi jellegű bankszámlájának, elszámolási számlájának számát az adóhatóságnak bejelenteni. Mindezekből, s főként a törvény egész szelleméből egy, a polgárok és a gazdaság vagyoni viszonyait totálisan ellenőrizni kívánó pénzügyi kormányzat azon törekvése olvasható ki, hogy törvényi felhatalmazás révén erre képessé is váljon. E súlyos veszélyek megint felvetik a hiányzó adatvéde lmi törvény kérdését, amely biztosítaná az általános garanciákat a jelen esetben vagyoni viszonyait illetően átlátszó, magánszférájától megfosztott, totálisan kiszolgáltatott adóalanyok számára. Ha ilyen adatvédelmi információs törvény nincs – mint ahogy n incs ma jelen pillanatban Magyarországon – , úgy alkotmányos alapjogot, információs önrendelkezést generálisan szűkítő ágazati adózási törvényt csak akkor lehet elfogadni, ha az alkotmányos alapjog korlátozásával kapcsolatos alkotmányos garanciákat saját ma ga tartalmazza. Melyek ezek a garanciák? Csak címszavakban: ilyen például a betekintési jog, adatok helyesbítéséhez való jog, törléshez való jog, független ellenőrző szervezet, adatáramlás pontos körülhatárolása a törvényben, törvényes adatminőség, bíróság i úton jogvédelem, tájékoztatás adat továbbításáról. Ugyancsak alkotmányossági szempontból veszélyesnek tűnik a javaslat 35. §ának (1) bekezdése, amely szerint felhatalmazást kap a Kormány, hogy a már elemzett, mindenkire kiterjedő vagyonnyilatkozat benyú jtásának időpontját rendeletben meghatározza. Az Alkotmány 8. §ának (1) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A vagyoni állapotra vonatkozó személyi adatok feldolgozásának szabályozása, az adatszolgáltatás elrendelése nyilvánvalóan alapvető jogra vonatkozik; már a jogalkotási törvény 5. §ának (1) bekezdése felvetette a törvényhozási tárgyak közé a személyi nyilvántartást. Mindezek tükrében kétséges, hogy a Kormánynak adott biankó felhatalma zás alkotmányossági szempontból védehetőe. Igaz ugyan, hogy a felhatalmazás végső soron csak a vagyonbevallás időpontjának meghatározására szól, de egy alapjog korlátozásának a hatálybaléptetése is fogalmilag a korlátozás része, így arra felhatalmazást a törvény a Kormánynak nem adott. A javaslat 14. §a a hatályos rendelkezésekhez képest jelentősen kibővítené a vagyonnyilatkozat által bejelentésre kötelezett vagyon körét, szándéka szerint nem érintené azonban a takarékbetétek és a lakossági devizaszámlák titkosságát, amelyeket jogszabály szavatol. Csakhogy a javaslat által bevezetni kívánt adózási rend mellett a fenti betétek titkossága de facto megszűnik, mert bár bevallani őket senki sem köteles, mégis mindenki rá fog kényszerülni, mert ellenkező esetben nem tudja majd igazolni a két vagyonnyilatkozat közötti vagyonnövekedés eredetét, ha a betétje erejéig valamilyen más vagyontárgyat szerez. A javaslat tehát anélkül, hogy ezt formálisan kimondaná, hatályon kívül helyezi a belföldiek devizaszámlájáról rend elkező minisztertanácsi rendelet 6. §ának (1) bekezdését – amely szerint a devizaszámla titkos, adatairól tulajdonosának vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül más részére felvilágosítást adni nem szabad – , továbbá a takarékbetétekre vonatkozó jogszabály hasonló rendelkezéseit. Általában nem világos, hogy az adóhatóságnak miért kell az ország vagyonmozgásáról teljes körű képpel rendelkeznie, miért nem elégséges az, ha az adóhatóság a vagyon eredetéről azoknál tudakozódik, akiknél a vagyonbevall ásuk és az adóbevallásuk összevetése után adózatlan jövedelmet sejt. A törvény szelleme, rendelkezései és az Alkotmánnyal való többszöri szembenállás miatt érdemes lenne az Európa Tanács idevágó 108. számú konvencióját áttanulmányozni, melynek rendelkezése i, azt hiszem, nehezen lennének adaptálhatók a jelen javaslathoz.
