Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - NYERS REZSŐ, az MSZP vezérszónoka:
696 Köszönöm. Megadom a szót Nyers Rezsőnek, a Magyar Szocialista Párt vezérszónokának, és átadom az elnöklést Dornbach Alajosnak. (Az elnöki szé ket dr. Dornbach Alajos foglalja el.) Felszólaló: Nyers Rezső, az MSZP képviselőcsoport nevében NYERS REZSŐ, az MSZP vezérszónoka: Tisztelt Ház! Az előttem szólók többször is hangsúlyozták, hogy sok mindennek kell változnia a szövetkezeti törvénykezés kapc sán. Én azt is hozzátenném: a szövetkezetek minden valódi közérdekű tevékenységének fenn kell maradnia és folytatódnia kell. A szocialista képviselőcsoport álláspontjának megfogalmazásakor négy szempontot tekintünk irányadónak. Első: A szövetkezés szabadsá gát és az önkormányzás elvét kell érvényre juttatnunk. Második: A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége több mint 20 éve vette fel tagjai közé a magyar szövetkezeteket. Akkortól nem tekintette kolhoztípusú szövetkezeteknek a magyarokat, mert olyanokat nem ve tt fel. Elismerte, hogy működésükben megfelelnek a szövetkezeti elveknek. Harmadszor: A szövetkezetek nem idegen testek a magyar társadalomban, mint némelyek gondolják, sok helyen egyik tartópillérei a gazdaságnak és a kultúrának. Működőképességük gyengülé se súlyosan érintené a községek lakosságának nagy részét. Valóban erről beszéltek mások is, gazdasági megrendülésük pedig gátolná a nemzetgazdaság fellendülését. Negyedik szempontunk pedig az: a szövetkezők a rendszerváltással lépést tartanak véleményünk s zerint. Megkezdődött a tagság és a szövetkezet vagyoni viszonyainak az újrarendezése, a mostani törvénynyel ezt kell teljessé tenni és azonos irányba terelni. A szövetkezeti törvény tervezését egészében mi jónak tartjuk. Némi módosítással el tudjuk fogadni . Úgy véljük: tartós jogi alapja lehet a szövetkezésnek Magyarországon. Helyesljük a szövetkezeti életbe való állami beavatkozás visszaszorítását. Annak sokáig valóban szenvedő alanyai voltak a különböző szövetkezetek. Jónak tartjuk a tagok és a szövetkeze tek közötti vagyoni viszonyok jövőbeni rendezésének az elveit, a részjegyek mellett az üzletrészek kategóriájának általános bevezetését. Elfogadjuk azt, hogy a törvény a jövőben nem ír elő foglalkoztatási kötelezettséget a termelési és szolgáltatási szövet kezetek számára, mert a kívülről és felülről történő kötelezés ésszerűtlen gazdasági megoldásoknak adna teret. Viszont úgy véljük, a szövetkezetek tagjai szolgálata önkéntesen és a lehetőségek mértékéig a tagok foglalkoztatására is érvényes maradjon. A mos tani súlyosbodó munkanélküliség közepette az állami gazdaságpolitikának is helyes támogatnia a szövetkezeteket abban, hogy alapvetően önerejükből, de segítsék elő tagjaik foglalkoztatását. Az új törvény tervezete helyesen megkülönbözteti a szövetkezeteket a gazdasági társaságoktól. Ezzel elismeri, hogy más természetű alakulások. Helytelennek tartanánk, elfogadhatatlan lenne számunkra minden olyan felfogás, amely a szövetkezeti formát valamiféle átmeneti állomásnak tekinti a gazdasági társaság felé vezető út on. Szabó Iván ezzel kapcsolatos véleményét alapjában elfogadjuk, de megfontolandó Tellér Gyulának az aggálya a szövetkezetek társaságokhoz való közelítése tekintetében. Az európai tapasztalatok egyáltalán nem azt mutatják, hogy a szövetkezetek felszívódná nak a gazdasági társaságokba, hanem szinte minden országban jelentős helyet foglalnak el a fogyasztásban, a szolgáltatásban, a beszerzésben és az értékesítésben, és ehhez kapcsolódva mindenütt szinte nagyméretű termelési tevékenységet is folytatnak.
