Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - NYERS REZSŐ, az MSZP vezérszónoka:
697 Ezen t apasztalatok alapján is úgy véljük, hogy a törvénykezésnek nem szabad szövetkezetkorlátozó jelleget kapnia, inkább szövetkezetbarátnak kell lennie. A piaci követelményeknek való megfelelés, vagy azoktól elmaradás kell hogy szelektáljon a szövetkezeteknél ugyanúgy, mint más gazdasági szervezetek esetében. Vitatjuk a törvénytervezetnek azt a tételét, mely szerint a jövőben a társasági törvény úgynevezett háttértörvénye lenne a szövetkezeti törvénynek. Ezt helyeseljük, a polgári törvénykönyv esetében, de nem tudjuk támogatni a társasági törvény kapcsán, mert az utóbbi gyakoribb módosításoknak lesz kitéve, és ez néha szükségtelenül módosítási kötelezettséget jelentene a szövetkezeti törvény számára is. Általános helyeslésünk azonban nem vonatkozik az átmeneti szabályozó törvényre, mert az fontos kérdésekben nincs összhangban magával a szövetkezeti törvénytervezettel. Meg kell mondjam: elfogadjuk a miniszter úr információját arról, hogy magát a szövetkezeti törvényt megtárgyalták az érdekképviseleti szervezetekk el, ezért az jobb is. Az átmeneti törvény esetében vitatjuk, hogy igazán érdemi tanácskozásra, egyeztetésre sor került volna. Míg az alaptörvény a szövetkezés szabadságát biztosítja, addig az átmeneti törvény éppen ellenkezőleg jó néhány paragrafusában súl yos korlátozásokat tartalmaz. Méghozzá olyan általános szabályok megkövetelésével, melyek ellentétben állnak azzal, hogy a szövetkezeti körülmények helyileg különböznek és helyi megoldásokat kívánnak. Mindezek folytán úgy véljük, hogy az átmenetre vonatkoz ó törvénytervezet jelen formájában még több kárt okozna, mint hasznot hozna, ezért alapvető módosításokra teszünk majd javaslatot. Ezzel az a célunk, hogy az átmeneti törvény elvi összhangba kerüljön magával a szövetkezeti alaptörvénnyel. Nem tudjuk elfoga dni azt, hogy az átmeneti törvény valamiféle szűkített demokráciával kívánja megoldani a szövetkezeti vagyonnevesítés és vagyonmegosztás olyannyira fontos, általunk is fontosnak tartott aktusait. Míg ugyanis hasonló ügyekben eddig is és a jövőben is a szöv etkezetek összes tagságának a kétharmad része hozhat jogérvényes döntést, mégpedig titkos szavazással, addig az átmenet időszakában elegendő lenne csupán a jelenlévők egyszerű többsége a titkos szavazás mellőzésével. Az a véleményünk, hogy a szövetkezeti ö nkormányzat demokratikus jogainak ilyenfajta szűkítésére nincs szükség. A törvényhozás jobban bízhat a szövetkezetek tagságának az érettségében, mint amenynyire az átmeneti tervezet készítői ezt tették. Elfogadjuk azt, hogy a szövetkezeti üzletré szek megosztási arányát a vagyon létrehozásában való közreműködés mértékei szerint határozzák meg. A szövetkezők széles körének ellenvéleménye alapján viszont mi is ellenezzük azt, hogy a vagyon legalább 50%át a tagsági viszonyban eltöltött évek száma sze rint állapítsák meg. Ilyen mereven a két követelményt összhangba hozni szinte lehetetlen. Ezért a szövetkezeti közgyűlésre kellene bízni azt, hogy milyen mértékben honorálja a tagsági viszonyban eltöltött éveket. Nem tartjuk indokoltnak, hogy az átmeneti s zövetkezeti törvény középpontjába kerüljön a javasolt mértékben a kárpótlási törvény értelmezése és megvalósításának mikéntje. Ennek nem a szövetkezeti törvény adhat igazából helyet, ha ez így maradna, egyenetlenség és zavar forrása lenne maga a szövetkeze ti törvény is. Legjobb lenne az erről szóló 11 szakasznyi rész elhagyása. Külön is kifogásoljuk azt, hogy a helyi érdekegyeztetési fórumok javasolt létrehozása asszimetrikus módon történne a kárpótlási igénylők túlsúlya mellett. Nemcsak az a veszély, hogy ilyen körülmények között a szövetkezetek számára hátrányos döntések születhetnek, hanem még inkább az, hogy megoldhatatlan ellentétek és vég nélküli viszályok keletkezhetnek ebből, nem pedig megegyezés. Amennyiben ilyen fórumok létrehozására mégis sor kerü l, úgy azt javasoljuk, hogy a kárpótlást igénylők, a szövetkezetek és az önkormányzat képviselői egyaránt háromhárom taggal vegyenek benne részt.
