Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 7. hétfő, az őszi ülésszak 11. napja - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövidtávú feladatokról szóló jelentés az országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos):
675 nyugdíjak mintegy 30 %kal, míg a keresetek éppenhogy 20%kal növekedtek az idén is, pedig a nyugdíjasok nem zártak az idén fényes évet. Módosító javaslataimban lényeges szempont volt, hogy a költségvetés folyó társadalmasítási ellátások terhét ne vállalja, legfeljebb befektetési sze repet vállaljon, tehát ne folyó kiadást olyan esetekben, ha felelőtlen antiszociális család- és lakáspolitika miatt olyan kevés gyermek születnék, hogy veszélyeztetné a társadalombiztosítás távlati járulékvárományfedezetét. Költségvetési szempontból az el mondottak értelmében a benyújtott koncepció fő gyengesége, hogy meg sem kísérli levonni az elmúlt évtizedek hibás társadalombiztosítási politikájának a tanulságait. Arra a legegyszerűbb következtetésre jut, hogy fő vonalaiban minden menjen úgy, ahogy eddig ment, és amennyi pénz hiányzik, azt majd a költségvetés állja. Kérem, a költségvetést az elmúlt évtizedekben bevonták már társadalombiztosítási, beruházási, termeléstámogatási, fogyasztástámogatási, mozgalomfinanszírozási és szórakoztatóipareltartási kal andokba. Ezek többségétől most a költségvetés már megszabadult. Ezért is ellen kell állnunk. Nem szabadna megint elölről kezdeni a költségvetést kifosztó, lobbizó folyamatot. A társadalombiztosítás felelős önállóságát, a Parlamenttől és a kormányzattól val ó közvetlen függőségének gyengítését el kell érnünk. Ennek feltétele egy felelős gazdálkodás kikényszerítése. A lehető legrosszabb lépés például 43 milliárd forintnyi beszedetlen járulék árnyékában biankó csekkek követelésének engedni és koncepcióban kőbe vésni, hogy a hiányt a költségvetés fedezi. Ezért kérem, hogy támogassák az együttes jelentés 39. pontjában leírt módosító indítványomat, amely azt célozza, hogy ha nem elégséges a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék a társadalombiztosítási igények kie légítésére, akkor címzett és megnevezett adó- vagy járulékforrást kell a társadalombiztosítás rendelkezésére bocsátani. Ha ezt nem teszszük, akkor a társadalombiztosítás költségvetési igénye parttalan lesz, felelőssége meghatározhatatlan lesz, és az eredmé ny nem lesz más, mint a költségvetés szétverése és ellehetetlenülése, továbbá a nyugdíjasok teljes létbizonytalansága. Hadd mondjak egy friss példát, miért bizonytalan – ahogy mondják, mint a kutya ebédje, olyan bizonytalan – a rendszeres társadalombiztosí tási és szociális ellátmányok közadókból történő finanszírozása. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr az 1990. évi CIV. törvény módosítását célzó törvénytervezet szeptember 30i vitájában arra kérte az Országgyűlést, hogy a családi pótlék félévente esedékes fel ülvizsgálatától tekintsen el, érezze letudva azt a feladatát az egyszeri segély folyósításával, mert pótlékemelésre nincs forrásfedezet. 1991 amúgy is a gyermekes családok fekete éve volt. Az általuk vásárolt fogyasztási javak árszínvonala kö zel 3839%kal nőtt, míg a családi pótlék összege 20%nál alig gyorasabban. A különbözetet a szülők csak vastagon adóztatott jövedelmükből és – sajnos ez már parlamentünk szégyene – a gyermekek létminimumát fedező jövedelmek 3040 %os adóval terhelt részé ből tudták esetlegesen pótolni. Esetlegesen, hiszen ha nekik is csökkent a reálbérük, ha munkanélküliekké váltak, akkor ennek az igénynek nem tudtak eleget tenni. Mégis a gyermekek hátterében ott vannak a szülők, de ki áll a nyugdíjasok háta mögött? Ha meg valósulna a koncepció költségvetésből fedezendő nemzeti alapnyugdíjelképzelése, akkor megérhetjük, hogy a majdan soros pénzügyminiszter a többmilliós nyugdíjastábor járandóságát a tervezettnél kisebb adóbevételek vagy az elmaradó vámjövedékek miatt nem ja vasolja emelni, ahogy történt ez a gyermekekkel a múlt héten. Kérem ezért képviselőtársaimat, hogy ne támogassák se az eredeti javaslatot, se a szociális bizottságnak a jelentés 8., 13. pontjában ilyen szellemben fogant elképzeléseit, de támogassák a költs égvetési, adó- és pénzügyi bizottságnak a kiegészítő jelentés 6. pontjában leírt követelményét, azaz a biztosítási ágakhoz tartozó források egyértelmű meghatározásának az igényét. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) :
