Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 7. hétfő, az őszi ülésszak 11. napja - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövidtávú feladatokról szóló jelentés az országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
674 rövidebb távra kialakított kormányoktól függővé tennie a nyugdíjasok sorsát. Sajnos a koncepció ezt teszi. Úgy kellene tehát eszerint megszavaznunk egy nyugdíjkorhatáremelést, hogy cserébe semmiféle valós biztosítékot nem vállalna a mai társadalombiztosítás vezetése: kapoke ezért cserébe értékálló és méltányos nyugdíjat, tovább folytatva tehát a társadalombiztosí tás a leendő nyugdíjasok sorsára nézve eddigi, felelőtlen politikáját. Ha ehhez továbbra is ragaszkodna az előterjesztő, azaz elvetné a 12. pontban említett módosító javaslatomat, akkor kérem képviselőtársaimat, ne szavazzák meg a koncepció egészét se. Ne kényszerítsünk úgy egy népet óriási áldozatvállalásra, a nők esetében legalább négy év nyugdíjkorhatárnövelésre, hogy cserébe semmilyen jövőért való felelősséget nem vállalna a társadalombiztosítás. Sajnos e tekintetben az előterjesztők és a szociális biz ottság szellemisége érdemben nem különbözik. Csatlakozó módosító indítványt nyújtottam be, és ezt a kiegészítő jelentés 16. pontja tartalmazza az álláskeresők, munkanélküliek problémáival való nagyobb kötelezettségvállalás érdekében. Választókörzetemben 4749 éves nők – könyvelő, tervezőmérnök, bérszámfejtő van közöttük – nem tudnak elhelyezkedni. Fiatalabb, úgymond gyakran mutatósabb – és nem szorgalmasabb – munkaerőt keresnek a kifelé csillogástvillogást mutató új cégek. De ha a szóban forgó munkanélküli ek most, ilyen korban nem tudnak elhelyezkedni, akkor hogyan tudnának 10 évvel később, 5759 éves korukban? Aggasztó számukra az is, hogy a munkanélküli segély lényegesen alacsonyabb az átlagkereseteknél. 1991 év első felében a segélyek átlagösszege ország osan a keresetek 44 %át tette ki. Egész fennmaradó életükben alacsony nyugdíjból nyomorogjanak, mert egy korhatárnövelés miatt, a korhatár elérése előtt már évekkel nem kaptak munkát? Sajnos sem a koncepció, sem a szociális bizottság javaslata nem foglalk ozik problémájukkal, ezen próbált segíteni benyújtott csatlakozó módosító indítványom. Hozzá kell tennem, hogy ilyen mértékű korhatárnövelés azok nyugdíját is hátrányosan érinti, akik keményen dolgoznak ugyan, de teljesítményük és ezzel párhuzamosan kerest ük életkoruk előrehaladtával meredeken csökkenő. Nem tudom elfogadni az előterjesztők érvelését, hogy ilyen esetben választhatják mint nyugdíjalapot a nyugdíjba menők az 56 évvel korábbi keresetüket is, mert 56 év alatt az infláció azokat már felére érté kelte le. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában szó esett arról, hogy a társadalombiztosítási koncepció fő kárvallottjai a többgyermekes családok, erőfeszítéseiket, alacsony életszínvonalukat senki nem méltányolja, de mihelyt termőre fordul fárad ozásuk, közcélra sajátítják ki gyermekeiket, elvonják az általuk termelt érték 40%át. Legalább jelképesen ismerje el a társadalombiztosítási koncepció azt a hasznos tevékenységet, amelyet a gyermeknevelés betölt a nyugdíjrendszer stabilitásában, ezért csa tlakozó módosító indítványomban javasoltam, hogy a kialakítandó nyugdíjrendszer ne háromelemes legyen, hanem négyelemes, és a negyedik elem vegye figyelembe a felnevelt vagy nevelt gyermekek számát. Javaslatomat a Kormány nem támogatta mondván, hogy ez már része a mai nyugdíjrendszernek, ezzel szemben véleményem az, hogy most a leendő nyugdíjrendszerről vitatkozunk, abban kívánom ennek a problémának a hangsúlyos említését. Megjegyzem, hogy a negyedik elem pluszmínusz előjellel történő beépítése már csak az ért is indokolt lenne, mert matematikailag lehetetlen, eleve lehetetlen eleget tenni annak a szociális bizottság által megfogalmazott követelménynek, hogy a nyugdíjak a nettó keresetekkel együtt mozogjanak. Fogyatkozó népesség esetében ugyanis egyre kevese bb kereső nettó keresettömegével kellene hogy együtt mozogjon egyre több nyugdíjas nyugdíjtömege, azaz egyéni szinten a két index között 56 százalékpont különbség kell hogy legyen. Csak egy példa: az év első nyolc hónapjában a
