Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 7. hétfő, az őszi ülésszak 11. napja - Az 1991-1992. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SZŰCS ISTVÁN, DR. a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója:
644 országgyűlési határozattervezetére voltaképp 6 igenlő, támogató szavazat esett, senki nem ellenezte és volt 9 tartózkodás. nem tudom biztosan, akkor itt most ki a kisebbség, úgy tűnik, mintha a támogatók lennének. Mindamellett beszélni ke ll arról a dologról részletesebben, hogy úgy tűnt nekünk, hogy a gazdasági bizottságban nem sikerült jól elővezetni a mondandónkat, nem sikerült a gazdasági bizottság tagjainak bemutatni, hogy voltaképpen a javaslatunkkal mi egy olyan témához nyúltunk, ame ly egyébként a plenáris ülés számára tabu. Nevezetesen a Kormány privatizációs stratégiája. Mondhatnám, hogy ez egy kötelező olvasmány a parlamenti képviselők számára, de mondhatnám azt is, hogy ez csak ajánlott irodalom: vagy olvassuk, vagy nem, de nincs beleszólási jogunk. A monopolycsoport éppen ezt hibáztatja, éppen itt érzi a rendszer gyönge pontját. Tudniillik, ha a vagyonpolitikai irányelvek a Kormány privatizációs stratégiájára épültek – zárójelben mondom, hogy "volna" , akkor nincs baj. De a vagy onpolitikai irányelvek nem minden esetben konformok a privatizációs stratégiával, és itt most a Parlament a vagyonpolitikai irányelvekről dönt, anélkül hogy módja lenne változtatni azt a kőbe vésett kritériumrendszert, amelyet mi privatizációs stratégiának nevezünk. A monopolycsoport ezért tartotta szükségesnek az önálló országgyűlési határozattervezet benyújtását, mégpedig két vagy három héttel ezt megelőzően, amikor is a Kormány a privatizációs stratégiáját nyilvánossága hozta, és a képviselő k ezt megkapták. Na most természetesen nem szeretnék az ellenzéknek magas labdát adni, mi időközben iteratíve egyeztettünk a Kormány illetékes szakembereivel, és ez a két munka párhuzamosan készült. De miután a monopolycsoport meggyőződését és elveit nem elégítette ki minden ponton a Kormány privatizációs stratégiája, illetőleg annak a mélysége, mi úgy gondoltuk, hogy ez a Parlament nem tud érdemben jó döntést hozni a vagyonpolitikai irányelveket tekintve, hogyha nem nyúlunk hozzá a privatizációs stratégiá hoz, és nem pontosítjuk a privatizációs stratégia egyes pontjait, amelyben is ez az Országgyűlés – élve a jogával – ajánlatokat tesz a Kormánynak, felkéri a Kormányt, hogy a privatizációs irányelv mellékleteiben szereplő – főként a 2es, 18as, 21es és 22es pontokban szereplő – határozati javaslatokhoz adjuk meg a megfelelő tartalmat, a műszaki tartalmat, a gazdasági tartalmat. Tehát úgy gondoljuk, hogy csak és kizárólag ez az a pont, ahol mód van visszanyúlni az egyébként általunk pontatlannak és nem min denben helyesnek tartott vagyonpolitikai irányelvek eredőjéhez, magához a stratégiához. Most voltaképpen, amikor megjelent a Kormány privatizációs stratégiája, mi összevetettük, hogy végül is mire figyelt oda a Kormány, a monopoly 3004es előterjesztésére és mire nem. Megállapítottuk, hogy sok dolgot figyelembe vett a Kormány, és ezt már beépítették a privatizációs stratégiába. Megjegyzem, hogy a vagyonpolitikai irányelvekbe nem. Továbbá konstatáltuk, hogy több dolgot nem vett figyelembe a Kormány az ország gyűlési határozattervezetben. Ennek megfelelően döntöttünk, hogy a korábban 3004es szám alatt benyújtott országgyűlési határozattervezetünket nyilván át kell dolgozzuk, met az időközben megjelent kormánystratégia ezt szükségessé tette. Ezt az átdolgozást elvégeztük, és az elkövetkező napokban fogjuk a frakció, illetőleg a gazdasági munkacsoport vagy a gazdasági bizottság elé tárni. Szeretném mondani, hogy mi a 3004esben tartalmat pontosítottunk, ami visszahat a privatizációs stratégiára és ezen keresztül a vagyonpolitikai irányelvekre, és nagyon határozottan oldani akarjuk azt a kialakult sajátos helyzetet, ami a monopoly megítélése szerint egy valamiféle apró kis figyelmetlenségre vezethető vissza. Nevezetesen, hogy mi egy évvel ezelőtt az ÁVÜ működését a korábbi rendszer szerint az Országgyűlés felügyelete alól áttettük a Kormány irányítása alá, de úgy hisszük, itt van a picike kis figyelmetlenség, hogy az Országgyűlés hatáskörében maradt a vagyonpolitikai irányelv.
