Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 7. hétfő, az őszi ülésszak 11. napja - Az 1991-1992. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
639 Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Fontos dokumentum fekszik a tisztelt Ház asztalán. rendkívül fontos ügy került a Ház napirendjére. A képviselők mintegy háttér információként megkapták a Kormány tulajdonosi és privatizációs stratégiáját is, annak törvén yalkotási előterjesztésével a jövő további alakítása jegyében az Országgyűlés a közeljövőben bizonnyal intenzíven fog foglalkozni. Itt most a Vagyonpolitikai Irányelvekről van szó. A Vagyonpolitikai Irányelvek benyújtott tervezete az irányadó törvények mel lett a mondott stratégiából is adódóan annak a társadalmigazdasági folyamatnak a forgatókönyvévé kíván válni, amely nyilvánvalóan a magyar nemzetgazdaság átalakulásának egyik meghatározó eleme. Nem véletlen, hogy az előkészítő munka még a formálódó demokr ácia bonyolódó feltételeihez képest is rendkívüli mértékben elhúzódott. Az ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek többszöri meghoszszabbítása, a hosszú távú célrendszert rögzítő tulajdonosi és privatizációs stratégia többhónapos vitája, az abban megjelent s zakmai, politikai és emberi vívódás egyértelműen jelzi, hogy a privatizáció szabályozása, az új tulajdoni rend kialakítása kardinális jelentőségű. S a következő szélesebb viták is mutatják majd, hogy az ország döntő fontosságú ügyéről van szó , amely valamennyiünk személyes ügye is. Mindazon gond és baj ellenére, amelyeket a Vagyonügynökségről szóló beszámoló kapcsán nemrég itt magam is részletesen elmondtam, mindezek mellett az elmúlt hónapokban a privatizációs folyamat – meglepetésnek hathat – lökésszerűen felgyorsult. Júliusban és augusztusban 41 vállalat alakult át gazdasági társasággá a megelőző időszak összesen 58 átalakulásával szemben. Jelentősen nőtt a betársulásos alapítások száma is. Az 1990. évi márciustól elfogadott átalakulás tranz akciós értéke 239 milliárd forint, és ez a szokásosnak alapul vett könyv szerinti értékhez képest jelentősen nagyobb érték és nagyobb összeg. A vállalati kezdeményezésű, egyszerűsített privatizáció beindulásával a megkezdett átalakulások száma többszörösér e emelkedett. Az átalakulási és vagyonvédelmi tranzakciók során eddig közel 42 milliárd forint külföldi tőke áramlott be az országba. Ez a hazai befektetői tőkével együtt jóval több mint 50 milliárd forint. Június óta több mint megháromszorozódott az előpr ivatizációs programban eladott üzletek száma, a meghirdetett üzletek száma – már a múltkor jeleztem – közelít a kétezerhez. Piaci feltételeket követve, beszámítva azt is, hogy eddig a Vagyonügynökség az összesen kétezer valamennyi vállalatból – állami váll alatból – 500 vállalatot vett privatizációs eljárás alá, piaci feltételeket alapul véve ez nem kis eredmény. Goethéről mondják, hogy azt mondta, hogy a számok bizonnyal nem kormányozzák a világot. Tudvalevőleg ő is miniszter volt, ha nem is privatizációs m iniszter. De azt mondta, az biztos, a számok jelzik, hogy jól kormányozzáke a világot. Hát ezek a számok, amiket röviden jeleztem, jókat is mondanak rólunk. Az átalakulási folyamat bíztató fejleményei a Kormány megítélése szerint azt igazolják, hogy a pri vatizáció eddig követett iránya alapvetően megfelelő. A jövőben is az eddigi pragmatikus közelítést indokolt érvényesíteni. A beterjesztett Vagyonpolitikai Irányelvek ezért az elmúlt másfél év kialakult gyakorlatára és tanulságaira alapoz és arra irányul, hogy a tulajdonosváltás erősen decentralizáltan, a piaci mechanizmusok széles körű térnyerésével történjék. Egyidejűleg azonban érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy az állami vagyon reáis áron, átlátható versenyeztetés keretében kerüljön érté kesítésre. A privatizációs folyamatban elérhető állami bevételek nagyságrendje, mértéke gyakran válik éles vita tárgyává. Ennek kapcsán rendkívül fontos, hogy a Vagyonpolitikai Irányelvek leszögezi: az átalakulás alapvető célja a vagyon minél hatékonyabb j övőbeni működtetése. A privatizáció akkor sikeres, ha hozzájárul a gazdaság modernizálásához, a külföldi tőke beáramlásához, a hazai magángazdaság fejlesztéséhez, a hazai befektetői kör megerősödéséhez, az ésszerű foglalkoztatottság
