Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 1. kedd, az őszi ülésszak 10. napja - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
588 elkészítette a vagyonelszámoltatást. Nagyon sok szempontból lehetetlen feladatba ütköztünk, hiszen az állampárt, pártállam – mindannyian tudjuk – úgy gondolta, hogy az örökkévalóság számára rendezkedik be, ezért értelmetlennek tekintette a jogilag korrekt dokumentálást a vagyon tekintetében. Ezen a ponton joggal vetődik fel a kérdés: m ennyiben vonható felelősségre a Szocialista Párt az elmúlt rendszer állampártjának súlyos mulasztásaiért. A javaslat tehát megkerüli a felróhatóság problémáját. látszólag kaput nyit a kérdés előtt a hiányzó dokumentumok igazolhatóságával, bár itt is pontat lanságokat találtunk, mert nem tisztázott, hogy mi tekinthető hitelt érdemlő igazolásnak, mi fogadható el annak, és egyáltalán kinek kell ezt benyújtani? Tehát látszólag kaput nyit a törvényjavaslat. A szankciók megfogalmazásánál azonban már ismét figyelme n kívül hagyja ezt a problémát. Nem tisztázott ugyanis, a szövegből ez nem derül ki, hogy a szankciók a hiánypótlás után vagy már azt megelőzően lépnek életbe, vagyis, hogy a hiánypótlást követően kell meghozni a szankcionáló döntéseket, avagy az első körb en nem hitelesnek találtatott vagyonelszámoltatások mögött álló szervezetektől kell megvonni ezt a támogatást. Végezetül a harmadik problémakörre térnék ki, a szankciók kérdésére. Felvetődik a kérdés ismét, hogy a kilátásba helyezett szankciók – jogi normá k szerint – mennyire függenek össze a vagyonelszámoltatás tényével, mennyire koherensek azzal, menynyire következnek abból. A törvényjavaslatban megfogalmazott szankciók láttán ugyanis joggal vetődik fel a kérdés: mit akar a Kormány? A vagyonelszámoltatás korrekt, jogi normák szerinti lezárását, vagy az érintett szervezetek anyagi, pénzügyi ellehetetlenítését és működésképtelenné válását. Különös hangsúlyt kap a kérdés a Szocialista Párt esetében. A kétharmados többséggel elfogadott párttörvény ugyanis a pa rlamenti pártok állami költségvetési támogatását kizárólag a választásokon elért eredménytől, azaz a szervezet társadalmi támogatottságától teszi függővé. A jelenlegi törvényjavaslat a párttörvény előírásaihoz képest jelentős szűkítéseket tartalmaz, amelye k egyszerű többséggel történő elfogadása precedens értékűvé válhat. Precedens értékűvé válhat, mert lehetővé teszi, hogy a párttörvény megkerülésével és a parlamenti többség támogatásával újabb és újabb támadások induljanak a különböző pártok és politikai szervezetek ellen. Ez összeegyeztethetetlen a többpárti demokráciával és a jogállamisággal, s komolyan mérlegelendő tény a végső szavazásnál. E szavazás során a Parlament is választ ad arra a kérdésre, hogy az ügy korrekt lezárását vagy az érintett szervez etek működésének ellehetetlenítését akarjae. Végül még egy korábbi megnyilatkozásra hadd reagáljak. Nem kívántam reagálni Szokolay Zoltánnak arra a megjegyzésére, hogy '88ban az akkori MSZMP állami támogatottsága hirtelen megnőtt. Azért reagálok mégis rá , mert a Szocialista Pártot keverte ismét bele az ügybe, mondván, hogy a rendszerváltás hevében a Szocialista Párt tehet arról, hogy hova lett ez a támogatás. Szeretném felhívni a figyelmét Szokolay Zoltánnak arra, hogyha elolvasta volna az Állami Számvevő szék részletes jelentését, számára kiderült volna, hogy egyrészt nemcsak az akkori MSZMP kapott hirtelenül megugrott központi költségvetési támogatást, hanem minden társadalmi szervezet, és ennek alapvető oka az volt, hogy '8889 fordulóján váltott a Kormá ny a 10 %os társadalombiztosítási hozzájárulásról a 43 %os társadalombiztosítási hozzájárulásra. Ezt tényként kell figyelembe venni. Arra, amit Szokolay Zoltán elmondott és idézett egy társasági szerződésből, én sem tudok mást javasolni, az egyetlen korr ekt megoldás, hogy a Legfőbb Ügyészséghez fordul ebben a kérdésben, és nagyon remélem, hogy később, akár egyedül, akár közösen, de visszatérhetünk a vizsgálat eremdényére és tájékoztathatjuk a társadalmi nyilvánosságot. Elnök Úr! Végezetül, té nyleg végezetül, csak szeretném bejelenteni, hogy készítjük módosító javaslatainkat, amelyekhez szerettük volna a vita tapasztalatait is felhasználni, ezért az a tiszteletteljes kérése a frakciónak, hogy a részletes vitára bocsátás szavazását a következő ü lésszakon rendelje el. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
