Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 1. kedd, az őszi ülésszak 10. napja - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
587 a törvényjavaslat megtárgyalását azért is, mert a Parlamentben is közös érdekünk – meggyőződésünk szerint – a múlt ügyeinek gyors elrendezése, a fölösleges ideológiai, politikai viták elkerülése, annak érdekében, hogy a ma akut problémáira helyezhessük végre a hangsúlyt a Parlament munká ja során. Természetesen politikai vitanapokat, szélsőséges indulatokat felmutató politikai vitanapokat lehet tartani a Parlamentben. Meg lehet tenni azt, hogy a Parlamentet összetévesztjük a Vasárnapi Újsággal. Azt azonban figyelembe kell vennünk, hogy a t ársadalom döntő többsége ma már nem a múlt szapulásával foglalkozik, nem azt várja tőlünk, hanem a ma problémáinak megoldását. A törvényjavaslathoz mindezek alapján tehát mi pozitívan viszonyultunk. Azt vizsgáltuk, hogyan lehet jobbá tenni ezt a törvényjav aslatot, hogy minél előbb lerendezzük ezeket a kérdéseket. A törvényjavaslatot mi három szempont szerint vizsgáltuk. Egyrészt: mennyiben járul hozzá az ügy korrekt és gyors elrendezéséhez; másodsorban, hogy jogikodifikációs szempontból mennyire ad egyérte lmű eljárási szabályokat a javaslat; harmadszor pedig, hogy az ügy lezárása, a kilátásba helyezett következmények és szankciók mennyiben tekinthetők jogszerűnek és megalapozottnak. Az első problémakörben hadd indítsak azzal megint csak, hogy reagálok Szoko lay Zoltán egy korábbi megállapítására. Ő azt mondta, hogy a rendszerváltás felemás állapotának tudható be az, hogy most ismét tárgyalunk erről a kérdésről. A mi meggyőződésünk az, hogy az eredeti törvényjavaslat beterjesztői tehetnek igazából arról, hogy most kénytelenek vagyunk ismét megtárgyalni ezt a kérdést. Alapvetően a betejesztőket terheli ezért a felelősség, mert nem állapítottak meg eljárási szabályokat akkor, amikor a törvényjavaslatot megfogalmazták, és nem építettek bele olyan szankciókat, amel yeket most kénytelen megtenni a Parlament. Én azt hiszem, minden jogszabályhoz hozzátartozik az eljárás rendezése és a megfelelő szankciók beépítése. Ezért vagyunk kénytelenek tehát ismét ezzel a kérdéssel foglalkozni. Elkerülhető lett volna tehát, hogy mo st ismét napirendre tűzze a Parlament. De úgy tűnik, hogy a Kormány még most sem kívánja gyorsan lezárni az ügyet. Újabb határidőpontokat jelöl meg, melyeket az intézkedést illetően újabb döntési periódusok követnek. Óhatatlanul felmerül a kérdés: kinek az érdeke az ügy lebegtetése? Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vagyonelszámoltatás folyamatos napirenden tartása a fenyegetettség révén az érintett szervezetekkel szemben olyan politikai nyomásként és kényszerként értelmezhető, mely messze túlmutat a vagyonelszám oltatás egyszerű jogi aktusán. Hogy hogyan egyeztethető ez össze a jogállamisággal és a demokráciával, különösen, ha az érintettek között egy parlamenti ellenzéki párt is található, erre csak az ügyben érdekelt politikai erők adhatnak választ. Az ügy lehet őség szerinti gyors lezárása érdekében a Szocialista Párt később benyújtandó módosító javaslatában a határidők módosítását, azok előrehozását javasolja. Ugyanakkor hangsúlyozni kívánom, egyetértünk azzal, hogy a Parlament ne térjen vissza ismét erre az ügy re, hanem a javaslattal kapcsolatos döntés nyomán a szükséges intézkedéseket a kormányzatnak kell megtennie. A második problémakörben a kodifikációs pontatlanságok kérdésében a következőt szeretném elmondani. Meglátásunk szerint a javaslat – lényegét tekin tve – nem tesz különbséget az elszámolóknak felróható és fel nem róható okok között. Szeretném aláhúzni, az Állami Számvevőszék is elismerte, hogy az elszámoltatásról szóló törvény sok ponton teljesíthetetlen követelményeket fogalmazott meg. Hadd idézzek a z Állami Számvevőszéknek a különböző bizottságok elnökeihez intézett leveléből: "A Magyar Szocialista Párt vagyonelszámolása olyan adathiányokokból sem volt hitelesíthető, amelyek a jövőben sem pótolhatók." "Megfontolást igényel, hogy további olyan adatpó tlásra hívjunk fel szervezeteket, amelyek teljesíthetetlenségét maguk is elismerik, és további határidő megállapításával sem tudnak annak eleget tenni." Tudomásul kell vennünk, a Szocialista Pártnak nem a saját vagyonával kellett elszámolni az eredeti törv ényjavaslat szerint, hanem a volt MSZMP volt vagyonával kellett ezt az elszámolást elvégeznie. 40 év hordalékában kellett rendet teremteni a Szocialista Pártnak akkor, amikor
