Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 1. kedd, az őszi ülésszak 10. napja - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF)
584 teljesítené törvényben előírt kötelezettségeit. Ne él hessen senki a gyanúperrel, hogy itt mégiscsak valamiféle erkölcsi és politikai folytonosságról van szó. Múlt év szeptember 10én, az eredeti törvény elfogadásakor Pozsgay Imre, akkor még az MSZP színeiben Szent Ágostont idézve azt mondta, hogy "az az álla m, amelyik önnön törvényeit megsérti, semmiben sem különbözik a rablóbandától". Eddig az idézet. Úgy gondolom, hogy ez nemcsak az államra, hanem a demokratikus pártokra és azok országgyűlési képviselőire is igaz kell, hogy legyen. Tisztelt Ház! Engem egyéb ként az egész vagyonelszámolásból leginkább az 1988as és az 1989es esztendő érdekel – ez nem is igen volt messze – , mégpedig a bevételi és a kiadási oldal egyaránt tételesen, az utolsó fillérig részletesen. Megmondom, miért: Az MSZMP közvetlen költségvet ési támogatása 1988ra 523 millió forintról 1.680 millió forintra, tehát 221%kal emelkedett, több mint a háromszorosára emelkedett. A KISZ támogatása ugyanígy 945 800 ezer forintról 1 2l7 728 ezer forintra. A többi társadalmi szervezet támogatása ugyanekk or, tehát 88ban csak az infláció mértékében vagy még annyira sem növekedett. Hasonlóan szerénytelen növekményt tapasztalunk a beruházások terén, illetve 1989ben is, de csak az MSZMP, illetve a KISZ vonatkozásában. Ez az időszak véletlenül egybeesett azza l, amelyet Hámori Csaba 1989. október 20án az első vagyonelszámolási vitában így jellemzett: (idézem) "Azért is tiszta a lelkiismeretem, mert a mi pártunk elnöksége közreműködött a Magyar Köztársaság megalakításában, közreműködött abban a folyamatban, ame ly elvezetett máig, amelynek természetes része az, hogy a korábban állampártként működött párt ma politikai pártként sokkal kevesebb, a korábbihoz képest lényegesen kisebb mennyiségű ingatlanra és vagyonra tart igényt." Eddig az idézet, és ez így is igaz. Ez az időszak azonban igen sajnálatos módon és a véletlenek szeszélyes játéka folytán egybeesett azzal is, hogy néhány nyugateurópai gazdasági társaság jelentős törzstőkeemelést tudott végrehajtani. Azokra a cégekre gondolok, akik később, mint az MSZMP eg ykori pártvállalatainak vevői jelentek meg a magyar piacon. Az adatok a külföldi cégbíróságokon ellenőrizhetők. Nem látok összefüggést, sőt óvnék mindenkit attól, hogy összefüggést keressen. Ha azonban az MSZP minden alaptalan gyanakvást el szeretne oszlat ni, akkor nyilvánosság elé tárná, hogy a rendszerváltozás hevében mire költötte ezt az irdatlan menynyiségű pénzt. Tisztelt Ház! Végezetül egy apró jogi csodabogárra is rá szeretnék mutatni. A most módosítandó 1990. évi LXXIII. törvény 8. §a kimondja, hog y a 2. § a) b) c) és d) pontjában felsorolt vagyontárgyakat, így az ingatlanokat, gépeket, berendezéseket, műalkotásokat és gazdálkodó szervezeteket, tehát például vállalatokat a törvény hatálybalépésétől az Országgyűlés további intézkedéséig tilos elidege níteni vagy megterhelni. Ezt a törvényt mi 1990. szeptember 10én meghoztuk, és az szeptember 18án meg is jelent a Magyar Közlönyben. A kezemben tartok egy társasági szerződést, amely 1990. október 11én jött létre, és amelynek utolsó pontja így szól. Idé zem: "A társaság akkor kezdi meg működését, amikor az MSZP jogérvényes és hatályos adásvételi szerződéssel korábbi lapkiadó vállalatának vagyonát a társaságra átruházza. Ha ezen adásvételi szerződés megkötése valamilyen okból meghiúsul, a tagok a társaságo t megszüntetik." A társaság de facto él és virágzik, egyik tagja, egy egyesület, október 10én, tehát előző nap létesült, elsődlegesen gazdálkodási céllal és a tagsági viszonyt a munkaviszonyhoz kötve. Mi a törvényt szeptemberben hoztuk. Az egybegyűjtött d okumentumokat a legfőbb ügyész úrnak szeretném átnyújtani. (Taps.) A példa azonban azt hiszem, igazolja, miért van szükség erre a törvényjavaslatra. Meg kell adnunk a lehetőséget, hogy az MSZMP jogutódja és a többi érintett társadalmi szervezet benyújthass on egy új, hitelesebb, hitelesíthető vagyonelszámolást, és tiszta lelkiismerettel lehessen részese, aktív és egyenrangú részese a parlamenti demokráciának. És nem utolsósorban a közvélemény is megnyugodna végre ebben a kérdésben.