Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 1. kedd, az őszi ülésszak 10. napja - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF)
583 Népköztáraság végóráiban, mintegy 72 órával a Magyar Köztársaság kikiáltása előtt külön napirendi pont keretében az Országgyűlés néhány perc alatt megvitatott és a beszámolót elfogadta. Kedves Képviselő társaim! Mindenkinek melegen ajánlom szabadidős olvasmányként az akkori ülés jegyzőkönyvét, különösen dr. Békesi László, dr. Nagy Sándor és Hámori Csaba hozzászólásait, az akkori pénzügyminiszter írásos előterjesztését, valamint az Állami Számvevőszék 1990 . február 15én kelt jelentését, mely a Magyar Szocialista Párt, mint az MSZMP jogutódja bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérlege vizsgálatáról szól. Úgy hiszem, ezek a dokumentumok, kiegészítve néhány más ismerettel, továbbá nem utolsósorban a népszavazás eredményével, jogforrásul szolgálhatnak mostani törvénykezésünkhöz. Hozzáteszem: a népszavazáson megnyilvánult és egyöntetűnek mondható népakaratot pedig azzal kezdhetnénk el a legjobban szolgálni, ha közzétennénk ezeket az adatokat, dokumentumokat. A nép, az istenadta nép ugyanis más káros tulajdonságai mellett egyszersmind szerfölött kíváncsi természetű, és érdekelné, hogy mikor, mennyit és hogyan. Időtakarékosság okán most csak néhány, talán kevéssé közismert momentumra hí vnám fel a figyelmet. Dr. Békesi László egykori szavaiból tudom, hogy 1968 volt az első olyan év, amelytől kezdve a költségvetésből kimutatható az MSZMP, illetve más társadalmi szervezetek támogatása. Ez összesen 47,4 milliárd forint támogatá s, illeve a párt, a KISZ és a szakszervezet közvetlen irányításával működő vállalatok 8,6 milliárd összegű adójának átengedésével együttesen 56 milliárd forint. Mindez folyó áron, tehát valorizálás nélkül, az elemzésre alkalmatlanul. Négy mondattal későbbr ől megtudhatjuk azt is, hogy 1957től az MSZMP működésének költségeit 21%ban fedezte az állami támogatás és 75%ban a párttagok tagdíja. Mindez azt hiszem, az MSZMP papírjaiból deríthető ki ilyen szépen. Úgy gondolom tehát, hogy az MSZMP megmaradt iratain ak böngészgetése során további hasznos információkhoz juthatnánk. Kérdés persze, hogy hol vannak ezek az iratok, s előveszie, aki őrzi őket, avagy netán inkább a kiselejtezésükre törekedett. Az már sajnos, csak költői kérdés, hogy az MSZMP állampárti jell egéből adódóan nem inkább az állam volnae jogos tulajdonosa ezeknek az iratoknak, sőt egyáltalán az egész pártarchívumnak. Lassacskán történelmi dokumentumokról van szó, és a történelmünktől pedig nem lehetünk elzárhatók. Az iratok meglétére utal Nyers Re zsőnek egy levele is, amelyet dr. Hagelmayer Istvánhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez intézett 1990. február 13án, és amelyben irathiányról szó sem esik, sokkal inkább az idő és a munkaerő hiányáról. Idézem: "Egy tételes, a mérlegvalódiság elvének megf elelő vagyonleltár összeállítása ugyanis még akkor is több hónapi munkát jelentett volna, ha az elődpárt gazdasági apparátusa teljes mértékben fennmarad." Nos, az idő azóta rendelkezésre állt, ám ez a tételes, hiteles elszámolás mégsem készült el. Tehetetl enül tűnődhetünk azon, hogy miért nem. Kényszeríteni nem tudjuk a jogutód MSZPt, attól tartok, még a költségvetési támogatás időleges megvonásával sem. Ha akar, elszámol, ha nem akar, nem számol el. Ez a helyzet. Ha valóban oly nagyon el szeretne számolni , és túl szeretne jutni ezen a számára igencsak kínos helyzeten, és ebben valóban csak a dokumentumok hiánya akadályozná, akkor nem aggódna e mostani törvénymódosítás miatt, hanem hivatkozna a 6. § (5) bekezdésére, és hitelt érdemlően igazolná, hogy miért is nem tud elszámolni. Okiratok selejtezésének is megvoltak a szabályai, és jegyzőkönyvet akkor is fel kellett, fel lehetett venni. Tartok tőle azonban, hogy másról van szó. Mint köztudomású, az MSZMP állampárti minőségéből eredően jutott ehhez a vagyonhoz . Jogutódja, az MSZP, minden erkölcsi és politikai folytonosságot tagad az állampárti minőséggel. Ez így is van rendjén. Ezzel a törekvésével azonban erkölcsileg és politikailag az állna összhangban, ha
