Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak

1991. szeptember 2. hétfő, az őszi ülésszak 1. napja - A mérésügyről szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:

32 MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter: Igen. ELNÖK (Dornbach Alajos)

: Az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak.

(Megtörténik.) Az Országgyűlés 226 " igen" szavazattal

ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta. Az 5. pont szerint dr. Lotz Károly képviselő úr a törvényjavaslat 7. § (4) bekezdés d) pontjának

módosítását javasolja. A bizottság támogatja a javaslatot. A miniszter úr egyetérte? MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter: Igen. ELNÖK (Dornbach Alajos)

: Az Országgyűlés? K

érem, szavazzanak.

(Megtörténik.) Az Országgyűlés 228 "igen" szavazattal

ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta. Végezetül kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy a már elfogadott módosító javaslatokkal

együtt elfogadjae a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló

törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak.

(Megtörténik.) Az Országgyűlés 232 "igen" szavazattal

ellenszavazat és tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta. A mérésügyről szóló t

örvényjavaslat kivételes és sürgős

eljárásban történő megtárgyalása ELNÖK (Dornbach Alajos)

: Tisztelt Országgyűlés! Következik a mérésügyről szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős

eljárásban történő tárgyalása és határozathozatala. Felhívom figyelmüket

arra, hogy ez egy viszonylag hosszabb szavazási eljárás lesz. Ha nem akarjuk, hogy az ülés meghosszabbodjék, kérem,

tiszteljenek meg minket jelenlétükkel. Következik dr. Mádl Ferenc miniszter úr, a törvényjavaslat előterjesztője. Dr. Mádl Ferenc tárca nélk

üli miniszter, a napirendi pont előadója MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint méltóztattak látni, az előbb is rövidséggel

próbáltam hozzájárulni a mielőbbi sikeres befejezéshez. A mérésügyi tevékenység jo

gi szabályozásának igen nagy múltja van. Az egységes, objektív és

pontos mérést már a legősibb civilizációkban és a társadalmi együttélés, a munkamegosztás is a

technikai fejlődés alapkövetelményének tekintették. Ennek megfelelően legfelsőbb szintű jogi

sz

abályozásban részesítették. Magyarországon először Zsigmond király adott ki 1405ben dekrétumot a mérések

egységességének biztosításáról. Azóta is számos törvényrendelet volt érvényben. Utoljára 1907ben az V. törvény adott részletes és nemzetközi mércével korszerű jogi szabályi alapot a mérésügynek. ez

a törvény 1953ig volt hatályban. Ezt követően számos alkalommal, egyszer 1956ban, 58ban, 69ben, 76ban és 84ben adtak ki átfogó rendelkezést, minden alkalommal minisztertanácsi rendelet

formájában a mér

ésügyről. A hazai mérésügy törvény szintű szabályozását több körülmény is indokolja. A fontosabbak a

következők: az 1987. évi XI. törvény értelmében a mérésügyről szóló, jelenleg hatályos rendelet

végrehajtását biztosító, országos mérésügyi hivatali utasít

ás nem felel meg a jogalkotásról szóló

hatályos törvénynek. Az elrendelt dereguláció önmagában is szükségessé teszi az újraszabályozást.

Megváltoztak a mérésügyi követelmények érvényesítési feltételei. A privatizáció, a tulajdonrendszer