Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 2. hétfő, az őszi ülésszak 1. napja - A mérésügyről szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
33 változása, a piaci verseny szabadabb kibontakozása, ezzel összefüggésben a fogyasztói érdekvédelem fokozottabb érvényesítése, a Magyar Köztársaság Alkotmányával összehangolt mérésügyi törvény megalkotását tette szükségessé. A harmadik indok a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átalakulásából adódik. A fejlett nyugateurópai országokkal való szorosabb gazdasági integráció kiépítése elképzelhetetlen anélkül, hogy az együttműködést befolyásoló jogi háttér összhangba ne kerüljön a jövendő partnerek jogrendszerével. A magyar mérésügy jogi szabályozása szakmai tartalmát tekintve a maga viszonyai között eddig is korszerűnek volt tekinthető. Ez főleg annak volt tulajdonítható, hogy a nemzetközi mérésügyi szervezetek, melyeknek tagjai va gyunk, megfelelő ajánlásokat dolgoztak ki, és ezeket a magyar jogalkotás során folyamatosan érvényesítettük. Viszonylag nyitott gazdasági kapcsolatrendszerünk eddig is szükségessé és lehetővé tette a partnerországok gyakorlatának megismerését, a nemzetközi mérésügyi szervezetekben való részvételünk pedig módot adott rá, hogy az ott közösen kidolgozott ajánlásokat időben megismerjük és a hazai gyakorlatban érvényesítsük. Államigazgatási szempontból a kép nem ilyen kedvező. Az előző kormányzatok gazdasági ref ormtörekvései nem számoltak a mérésügy sajátos jellegével, felhígították ezt a tevékenységet. A mérésügyi követelmények szigorú betartásával szemben, engedve az akkor divatos törekvéseknek, a mérésügyi monopolhelyzet felszámolását szorgalmazták azzal az in doklással, hogy ez is egyike a vállalati önállóság ellen irányuló felesleges állami beavatkozásnak. Az érvelés látszólag még haladónak is tűnhetett, hiszen ez a maga idejében ellentétben volt a túlbürokratizált szocialista mérésügyi rendszerek gyakorlatáva l. Ez a szemlélet mindazonáltal elbizonytalanította a hazai mérésügy helyzetét. A mérésügyi szolgáltatásokat nemcsak a mérőeszköztulajdonosok, hanem a gazdasági irányító szervek is valamiféle gazdasági vállalkozásnak tekintették. Az új törvény megalkotása során ezért tűnik legfontosabb feladatnak annak rögzítése – ezt tükrözi a törvényjavaslat – , hogy a hazai mérésügyi rendszer működtetése állami funkció, állami feladat. A mérésügyi törvény betartása és betartatása is közérdek. A mérésügy szolgáltatása enn ek megfelelően igazgatási jellegű szolgáltatás. A fejlett jogrendszerű országokban ezt az elvet vallják, és mindenütt az állam garantálja azokat a gazdasági és jogi feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a mérésügyi szervek munkájukat pártatlanul, a m érésekben érintett felek érdekeitől függetlenül, csakis a törvény előírásai szerint a nemzetközi mérésügyi szervek ajánlásaival és a partnerországok jogi normáival összhangban végezzék. A feladat jellegének meghatározásával együtt rögzíteni kell a mérésügy i szervezet helyét, hatáskörét is az államigazgatási, illetve közigazgatási rendszerben. Sok évtizedes nemzetközi és hazai tapasztalat támasztja alá azt az igényt, hogy az Országos Mérésügyi Hivatal országos hatáskörű szervként a mérésügyről szóló jogszabá lyt a gazdaság minden ágazatában, a társadalmi élet minden területén, ahol joghatással járó mérés előfordul, tárcaérdekektől, államigazgatási, területpolitikai, szervezeti és önkormányzati megfontolásoktól mentesen érvényesítse a jövőben is. Az országos ha táskörű szervstátusz megerősítésével egy időben rendezni kellett, illetve egyértelművé kellett tenni a mérésügyi szervezet törvényességi felügyeletének kérdését. A mérésügyi törvény végrehajtásához és a rendszer működtetéséhez szükséges szabályozásra a Kor mány, illetve annak megbízásából a hivatal felett törvényességi felügyeletet gyakorló, ezt ellátó miniszter jogosult. A felügyelő miniszter azért, hogy a mérésügyi szolgáltatások színvonalában érdekelt ágazatok, intézmények, szervezetek érdekeit és értékít életeit minél átfogóbban képviselhesse, a törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet alapján Országos Mérésügyi Tanácsot működtet. E tanácsban szakértőkkel képviseltetik magukat az érdekelt intézmények, a Magyar Tudományos Akadémiától kezdve a szakmi nisztériumokon át a fogyasztói érdekvédelmi szervekig.
