Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 11. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZARVAS BÉLA, a nemzetbiztonsági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - BECKER PÁL, DR. (MDF)
2239 A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja támogatja a Kormánynak a zt az intézkedését, hogy a gazdasági adónál megszüntette az elmaradott térségek vállalatainál az adókedvezményt, és ezt a pénzt direkt formában fordítja az elmaradott térségek támogatására. Mindannyiunk előtt ismert az a gyakorlat, hogy igen gazdag cégek t ulajdonképpen összesen egy cégtáblát telepítettek az elmaradott térségekbe, alkalmaztak egy embert, hogy ezt a cégtáblát hetente letörölje, fényesre csiszolja, és így jelentős adókedvezményeket vehettek föl anélkül, hogy bármiféle tevékenységet is fejtette k volna ki abban a körzetben. Az államháztartást elemezve el kell mondanunk, hogy annak legnagyobb tétele – 237 milliárd forint – a központi szervek pénzellátása, és ez az idei előirányzatot 20%kal haladja meg. A széles kö rben lefolytatott feladatfelülvizsgálatok számos javító intézkedést eredményeztek, összességükben azonban nem változtatták meg érdemlegesen az intézményrendszereket. Szervezeti összevonásokkal, költségvetési szervek alapítvánnyá vagy állami vállalkozássá átalakításával sikerült ugyan egyes területeken létszámot csökkenteni és igazgatási költségeket megtakarítani, más területen azonban egy sor más tényező a kiadások növekedését eredményezte. Támogatjuk azokat az intézkedéseket, minek eredményeként a szorosa n vett igazgatási területen a létszám 426 fővel csökken. Ugyanakkor a létszámcsökkenés mellett a támogatás sok helyen jelentős mértékben nőtt, és ezt nem támogatjuk. Támogatások legnagyott mértékben az NGKMnél nőttek: 236,7%kal, a Köztársasági Elnöki Hiv atalnál: 204,2%kal, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál: 185,1%kal – itt csak a kiugró eseteket soroltam föl. Meggyőződésünk, hogy jó közigazgatás kizárólag jól fizetett hivatalnokokkal lehetséges, de meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak az ilyen kiadások csökkentésére. Frakciónk gondolkozik azon, nem volnae érdemes visszahozni a számvevőségek rendszerét. Itt a kevésbé érzékenyek fülének hadd mondjam el, hogy számvevőségekről és nem a számvevőszékről beszélek, hiszen a kettő nem ugyanaz. El kell mondanom frakciónk álláspontját azzal a vitával kapcsolatban is, ami itt már tegnap megkezdődött, nevezetesen, hogy a Kormány túl későn nyújtotta be a költségvetési javaslatot. Ebben egyetértünk. Valóban megint olyan helyzetbe kerültünk, hogy nagyon r övid idő alatt kell döntenünk. Tisztán kell látnunk azonban, hogy ez mind a Parlament, mind a Kormány csapdája, amelyet közösen állítottunk föl, és amelybe közösen estünk bele. (Felzúdulás balról.) A Parlament a költségvetési irányelvek tárgyalását jóval h osszabb idő alatt folytatta le, mint ahogy azt eredetileg terveztük. Két lehetősége volt a Kormánynak. Átdolgozás nélkül az irányelvekben megfogalmazottakat átülteti a költségvetésbe, és benyújtja azt a Parlament elé. Ekkor a pártok teljesen jogosan vethet ték volna a Kormány szemére, nem teljesíti az országgyűlési határozatban rögzítetteket, ami azt írja elő, hogy a Kormány vegye figyelembe azokat a megjegyzéseket, tanácsokat, amelyek a vita során elhangzottak a Parlamentben. A Kormány nem ezt az utat válas ztotta, hiszen az Állami Számvevőszék jelentése is rögzíti, hogy a legutolsó változathoz képest is radikálisan megváltozott a benyújtott költségvetés, tehát figyelembe vették azokat, amiket itt a különböző pártok képviselői elmondtak. Ennek értelemszerű kö vetkezménye az, hogy ilyen lehetetlen időpontra csúszott el a beterjesztés időpontja. Hadd mondjak néhány szót az Állami Számvevőszék véleményéről, amit megköszönünk. Úgy érzem, hogy ennek az intézménynek sikerült többékevésbé megtalálni azt az utat, amir ől itt nagyon sok szó esett, hiszen – mint önök is tudják – az Alkotmány még részletes és gazdaságpolitikai elemzést ír elő az Állami Számvevőszéknek, ugyanakkor a politikai pártok és az Állami Számvevőszék között is konszenzus alakult ki abban a tekintetb en, hogy ez elképzelhetetlen.
