Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 10. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
2168 területekhez vagy a költségvetés összes kiadásá hoz képest. Mindenesetre az oktatás támogatásának növekedési üteme '92re az állami költségvetés bővülésénél kétharmaddal magasabb, jelentősen gyorsabb. Ezen belül is nagyon gyors a felsőoktatás központi támogatásának emelkedése. Az önkormányzatoknál az ok tatási normatívák összegei differenciáltan növekednek, ami az oktatásban részt vevők számának alakulását is tükrözi, csaknem 16%kal emeli az állami támogatás összegét. A demográfiai hullám jelenleg a középfokú oktatást érinti, ezért ezeknek az intézmények nek a beruházásait céltámogatással is segíti a központi költségvetés. A vállalati gyermekintézmények és szakmunkásképző tanműhelyek átvételére az önkormányzatok külön központosított előirányzatot kapnak. Az önkormányzatok a központi költségvetési támogatás on túlmenően saját bevételeikből, elsősorban a gyorsan növekvő személyi jövedelemadóbevételből további jelentős összeget fordítanak az oktatásra, így várhatóan '92ben mintegy 22%kal haladják meg az önkormányzati kiadások az 1991. évit. Ez pedig megfelel mind az árindex közepes értékének, mind a megtermelt jövedelemnek. A felsőoktatás költségvetési többletei lehetővé teszik a felvehető hallgatólétszám 3 – 4 ezer fővel történő növelését. A hallgatók pénzbeli juttatási normatívájának emelése biztosítja a reál érték megőrzését. Az oktatásban egyre nagyobb szerepet vállalnak az egyházak – ilyen tevékenységüket az állam több mint egymilliárd forinttal támogatja a felsőoktatásban. Végül is a felsőoktatási intézmények költségvetési támogatási többlete 24%, amely szi ntén meghaladja a költségvetés kiadásnövelését és majdnem a lehetőségeket is. Itt nem említettem meg, hogy az oktatási ágazatokban egy sor elkülönített állami pénzalap működik, mint a felzárkózás az európai felsőoktatáshoz vagy a szakképzési alap, amelyek összesen több mint 5 milliárd forintot fordítanak ezekre a célokra. Úgy gondolom, hogy – ismerve a pedagógus szakszervezetek, szövetségek, meg a pedagógus lobby itt ülő tagjait – már bocsánat a kifejezésért, lelkes tagjait – el kell mondanom, hogy a differ enciált bérfejlesztésre rendelkezésre álló tartalék lehetőséget fog nyújtani az oktatás differenciált anyagi támogatására az első félév végén. A kulturális és sportágazatról röviden annyit, hogy igen jelentősen, közel 30%kal növekednek az itt megjelenő tá mogatások, és az önkormányzatoknál is az átlagot meghaladó, 22%os ez a növekedés. A tömegkommunikációs intézmények – TV, Rádió, Távirati Iroda – '92ben nem részesülnek bér- és dologi automatizmusban. Ennek fedezetét a televízióelőfizetési díj havi 50 fo rinttal történő felemelése fedezi, illetve van egy kevés támogatásnövekmény, amely a működőképességhez és csekély mértékben a színvonaljavításra szolgálhat. Az önkormányzatok normatív hozzájárulása a kultúrában csaknem 30 %kal emelkedik, ami – azt hiszem – nem egy rossz szám! A sportkiadások egyrészt az olimpia miatt növekednek, másrészt az önálló, dekoncentrált szervezetek megjelenése miatt. A tudományos kutatás esetében 1992ben csak azt tudjuk biztosítani, hogy az 1991. évi támogatást megadjuk, ennek e llenére a kiadások a bevételek miatt több mint 3 milliárd forinttal haladják meg a '91 évit,és a finanszírozást könnyebbé teszi az éppen most bejelentett, a Tudományos Akadémiáról szóló törvény, valamint az is, ha tisztázódik végre a tudományos kutatás, fe lsőoktatás, oktatás viszonya és finanszírozási rendszere. Tisztelt Képviselők! Van két kedvenc terület, amelyet mindenki mindig megtámad. Az egyik az igazgatás, valamint a másik a védelem és rendbiztonság. Az igazgatási ágazat kiadásai valóban látvá nyosan növekednek, körülbelül 40%kal. A támogatás 28%kal növekszik, az e területen dolgozók létszáma 11%kal, s a növekedés abból is származik, hogy itt saját bevétel kevés van, a kiadások több mint 8%át támogatás fedezi. Ez az emelkedés
