Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 10. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
2164 A keleteurópai kereskedelem összeomlása mellett a gazdaság összteljesítménye erősen visszaesett, drámai gyorsasággal jelentős munkanélküliség került a felszínre, a pénzügyi egyensúl yhiány az államháztartásra koncentrálódott, mindenekelőtt a költségvetésre és a társadalombiztosításra. A lakosság jövedelmein belül még mindig viszonylag lassan növekedtek a munkából származó jövedelmek. Összességében azt hiszem, hogy a 4 éves program irá nyvonalán haladunk, az eddigi lemaradások a kormányzat következetes munkájával és a Parlament segítségével behozhatóak. Míg 1991ben az adósságcsökkenés megindulásával a külső egyensúly javításában értünk el fordulatot, jövő évben reális az esélyünk arra, hogy az eddigi gyorsuló ütemű gazdasági visszaesést megállítsuk, az inflációs rátát jelentős mértékben csökkentsük. Ezért 1992ben is változatlan gazdaságpolitikai prioritás, minden változás ellenére, most már nem csak az ország külső fizetőképességének fe nntartása, kötelezettségeinek rendszeres teljesítése, hanem az adósság csökkentése és természetesen az infláció elleni küzdelem. Az ország nettó hiteltartozásainak, adósságszolgálati rátájának érezhető csökkenése, devizatartalékainak növelése a továbbiakba n már nem igényli a belföldi felhasználás leszorítását. Ezt részben a kereslet bővülése, a kedvező exportkilátások alapozzák meg, hiszen a KeletEurópából érkező recessziós hatás remélhetően gyengébb, de gazdaságunk egészében már mindenképpen kisebb súlyú lesz, nyugati exportunk pedig évek óta gyorsan bővül. Másrészt, folytatva az eddigi folyamatot, külső forrásigényünk jó részét működőtőkével akarjuk biztosítani, amely a termelés bővítését, a fejlett termelési kultúrák elterjedését, az új exportpiacok megs zerzését is eredményezi. A nagy válságban azért, 1992ben Európa két legmodernebb autógyárának egyike itt fog megnyílni Magyarországon, s a Suzuki sem lesz egy utolsó teljesítmény. A termelés visszaesésének megállítása, esetleg már némi gazdasági növekedés nem mesterséges élénkítésen alapul, hanem azon, hogy a gazdaság kínálati reakcióképességének javulását ma már a piacgazdaságokban bevált módszerekkel lehet előmozdítani, illetve irányítani. Tovább folytatjuk a verseny erősítését. A külkereskedelemben az i mport már csak 5%a lesz engedélymentes; a belső piacon folyó verseny tisztaságának védelmében azonban a meglévő törvényeket következetesen kell alkalmazni. Az exportorientációt az eddig bevált módszereken kívül alátámasztja az Exportgarancia Részvénytárs aság és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaság megalapítása, működése is. Rugalmasabb, versenysemlegesebb lesz az adórendszer. A gazdálkodási fegyelem erősítését, a piac tisztulását, a hatékony vállalkozások védelmét szolgálja a csődtörvény, az új számviteli és pénzintézeti törvény életbe lépése is. Alapvető érdekünk és a fejlődés egyik kulcsa a megindult tulajdoni átalakítás, a privatizáció folyamatának gyorsítása. Itt még számos törvénnyel adósak vagyunk: gazdagítandók a privatizáció formái és eszközei, ki kell alakítanunk a tartósan állami kézben maradó vagyonkört, megválasztani az azzal való – lehetőleg hatékony, piackonform – gazdálkodás módszereit. Ha a gazdasági visszaesés megállítása reális cél is, a vállalkozások differenciálódása bizo nyosan tovább erősödik: várhatóan meghatározóvá válik a dinamikus kis- és középvállalkozói kör teljesítménye, de különösen a nagyvállalatok körében továbbra is jelentős fogyókúrákra, az alkalmazkodás kényszerének erősödésére lehet számítani. A piaci viszon yok fejlődése, a tulajdoni átalakulás előrehaladása hatékonyabbá teszi az infláció jelentős, 1015 pontos visszaszorítása érdekében bevethető eszközök alkalmazását. Az infláció csökkenéséhez továbbra is szükség van az összkeresletnek a gazdaság teljesítmén yéhez igazodó szabályozására, ennek megfelelő jövedelmi, államháztartási és monetáris politikára, megfelelő és betartott bérmegállapodási rendszer kialakítására, megfontolt árfolyam- és kamatpolitikára.
