Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 10. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
2162 Számvevőszék kapcsolódó jelentését pedig 3795ös számon kapták kézhez képviselőtársaim. Az előterjesztő szövegmódosításokat nyújtott be a 3 809es számon. Megadom a szót Kupa Mihály pénzügyminiszter úrnak mint a napirendi pont előadójának. Tessék. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Előre elnézést kell kérnem, mert a szokásosnál hosszabban fogok beszélni. Ezt egyrészt indokolja a téma, az 1992. évi gazdaságpolitika és költségvetés súlya, másrészt szükségessé teszi, hogy azokra az összefüggésekre is rá tudjak mutatni , amelyeket esetleg a képviselőtársak az idő rövidsége miatt még nem fedeztek fel. Az ország 1992. évi költségvetését terjesztem önök elé most a Kormány nevében, és mielőtt a részletekről beszélnék, engedjenek meg egy kis kitérőt, ami látszólag nem ide ill ik, de talán ide tartozik. A költségvetésről és annak egyes előirányzatairól fogunk vitatkozni az elkövetkezendő napokban. E vita során ne feledjük el, akár tetszik, akár nem, egy ország költségvetése tükrözi az ország helyzetét, gazdasági, politikai, társ adalompolitikai állapotát. Ebből az is következik, hogy egy költségvetést csak a realitások talaján állva, a gazdasági, pénzügyi összefüggésekre alapozva lehet és kell összeállítani. Nagyon konkrét dolgok, pénzt, jövedelmet jelentő bevételi és kiadási elői rányzatok szerepelnek a költségvetésben, amelyek persze tükröznek, kifejeznek egyfajta gazdaságpolitikát, amelyekben persze tetten érhetők a központi költségvetés fő irányvonalai, de amelyekben a formálódó, átalakuló gazdaság, társadalom és minden más hatá s is benne van. Például a nehezen mozdítható intézményi struktúráké és a piacgazdaság építésével együtt járó, olykor kényszerű megoldásoké egyaránt. Mindezt azért szeretném itt elöljáróban hangsúlyozni, mert mi magyarok ebben az épületben – és másutt is – óriási brilliáns vitákat folytatunk általában a gazdaságpolitikáról, általában a társadalompolitikáról, a szociálpolitikáról, az állami szerepvállalás visszaszorításáról és így tovább. Itt és most azonban az ország költségvetéséről kell majd döntenünk. Meg kell találni a helyes arányokat, az elfogadható mértékeket. Ezt nemcsak azért mondom, mert az idő valóban nem túl sok, hanem azért is, mert az átalakulás, benne a költségvetés struktúrájának változása is csak konkrét döntések alapján lehetséges. Tisztelt Képviselőtársaim! 1991ben az állami költségvetés hiánya minden erőfeszítésünk ellenére várhatóan túllépi a bűvös 100 milliárd forintos határt. Ez a hiány ez egy nagatív csúcs. Ennek értékelésénél azonban egyrészt tekintetbe kell venni, hogy alapvetően a b evételi oldalon keletkeztek gondjaink a költségvetésben. Az 1991es évi költségvetés gazdálkodását illetően nagyon lényeges eredménynek tartom, hogy többszöri előrejelzés ellenére – volt aki negyedévenként jelezte, hogy összeomlik a magyar gazdaság, a magy ar költségvetés, ellehetetlenülnek az önkormányzatok – nem omlott össze se a magyar gazdaság, se a magyar költségvetés, se az önkormányzatok, tehát nem volt egy jó költségvetés, de azért egy tartható költségvetés volt. Az év indulása, 1991, a költségvetés szempontjából nem volt túl kedvező. Rögtön az év elején 10 milliárd forintot vissza kellett juttatnunk a gazdálkodó szerveknek az 1990. évi túlfizetések miatt, amelyek rontották a költségvetés helyzetét. A költségvetés bevételi helyzete egyébként is gyenge volt, mert a Parlament végső döntése tavaly olyan optimizmust tételezett fel a vámbevételeknél és a nyereségadóknál, amelyek nem igazolódtak. Az induló helyzet problémája azért erősödött fel, mert ettől függetlenül is, amit elmondtam, a termelés számított nál nagyobb visszaesése, a fogyasztás mérséklődése miatt számottevő kiesés volt mind az általános forgalmi adóban, mind a fogyasztási adóban. Itt körülbelül 25 milliárd forint 1991ben a bevételi elmaradás. E nagy bevételi elmaradásnak nincs ellentétele. N em növekedett más
