Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 4. szerda, az őszi ülésszak 31. napja - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
2144 Mit mondhatok befejezésül? A demokrácia pénzbe és időbe kerül. Pillanatnyi időzavar, késedelmes kormányelőterjesztés, nem tökéletes Házszabály ne kurtítsa meg újszülött demokráciánk ingatag alapjait. Ne kössük pecsétek hez, aláírásokhoz a képviselői indítványok érvényességét, és a szelekciót a többi képviselő szavazata teremtse meg. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok oldaláról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Megadom a szót dr. Salamon László képviselő úrnak. Felszólaló : Dr. Salamon László (MDF) SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Ezúttal nem frakcióálláspontot szeretnék megfogalmazni, nem is bizottsági véleményt – azt az előbb ismertettem – , hanem személyes véleményem elmondása érdekében, úgy is mint jogász, úgy is mint az alkotmányügyi bizottság tagja és tisztségviselője kértem szót. Úgy gondolom, nem tehetem meg, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatosan, annak alkotmányos közjogi jelentőségére tekintettel bizonyos kérdéseket meg ne fogalmazza k, bizonyos gondolatokat fel ne vessek. Szeretném mindjárt előrebocsátani, hogy nem szándékom a hat parlamenti párt által kialakított egyetértést megbontani vagy azzal kapcsolatban bármiféle disszonáns hangot megszólaltani. Célom kizárólag az, hogy a javas lattal felmerült kérdés alkotmányos és közjogi jelentőségét kiemeljem. Célom az, hogy a tisztelt Ház a maga jelentőségének megfelelő súllyal mérje fel a javaslatból következő közjogi konzekvenciákat, különösen pedig mérlegelje azt a kérdést, hogy a javasla tban felvázolt út közjogi fejlődésünk helyes útjae. A másik dolog, melyet ugyancsak nagyon fontosnak tartok elöljáróban hangsúlyozni, hogy mindazokat az aggodalmakat, mindazokat az indítékokat, melyek az ügyrendi bizottságot a javaslat előterjesztésé re késztették, magam is teljesen indokoltnak és megalapozottnak tartom. Magam is azon a véleményen vagyok, hogy az Országgyűlés működőképességét gátló, sőt esetleg megbénító az az anomália, mely a módosító javaslatoknak az egyes törvényjavaslatokhoz olykor beérkező, elképesztően nagy számban ölt testet. Magam is úgy gondolom, hogy nem lehetnek szakmailag és politikailag indokoltak ezek közül azok a javaslatok, melyek egy bizottságban sem tudnak bizonyos mértékű támogatást, szavazatot kapni. A kérdés, hogy v ajon ezzel a kiküszöbölésre szoruló jelenséggel szemben aze a helyes megoldás, amit ez a bizottsági javaslat céloz. A kérdéssel kapcsolatosan személyes véleményemet nem titkolom. Úgy gondolom, hogy az ilyen nem kívánatos jelenségek kezelésére politikai út on helyes sort kerítenünk, nem pedig adminisztratív eszközökkel. Természetesen már fülemben cseng az ellenvetés is, amit jogász képviselőtársaim jogi szakterületről kölcsönvett hasonlat eszközeivel úgy fogalmaznának meg: az Országgyűlés, legalábbis a jelen legi helyzetben a költségvetési törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények szorításában, a meg nem fontolt, szakmailag és politikailag alaptalan, az Országgyűlés munkáját megbénító javaslatokkal szemben jogos védelmi helyzetben van. Hadd jegyezzem meg, ho gy kizárólag ez az a szempont, amiért is – mint azt bevezetőmben hangsúlyoztam – magam sem kívánok a javaslattal kifejezetten szembefordulni, és amiért magam is megállok a kérdések és fenntartások felvetésénél. Mik ezek a kérdések, mik ezek a fenntartások? Az egyik kérdés mibenléte abban áll, hogy helyes úte közjogilag a bizottságok hatáskörének olyan irányú tartalmi módosítása, ami az ügyrendi bizottság javaslatában rejlik. Tisztában kell lennünk ugyanis azzal, hogy a jelen javaslat elfogadása mellett biz ottságaink jellege bizonyos fokig megváltozik, és melyek eddig a Házszabály 20. szakasza értelmében az Országgyűlés véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei voltak, most bizonyos körben, közvetetten és implicite ügydöntő szervekké válnak.
