Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - Interpellációk: - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
209 Dr. Kis Zoltán képviselőtársunk a Szabad Demokraták Szövetsége részéről interpellálni akar az ipari és kereskedelmi miniszterhez, valamint a belügyminiszterhez "Az utcai vámszabad területek további működésének várható j ogi szabályozása ügyében" címmel. Kis Zoltán képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) – az ipari és kereskedelmi miniszterhez, valamint a belügyminiszterhez – "Az utcai »vám szabadterületek« további működésének várható jogi sza bályozása ügyében" címmel KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Urak! Örömmel jelenthetem, hogy kis hazánkban megvalósult a szabad piacgazdaság – már ami az utcákon folyó tevékenységet illeti. Elég kimenni itt a térre, és látha tjuk az egymás mellett szépen megférő teflonsütőt, a nejloninget, a cigarettákat, és újabban cukorkaárusok is kínálják portékájukat. (Közbeszólások a jobb oldalról: Demszky!) Bocsánat, ha engednék, hogy folytassam, akkor esetleg nagyobb hatáskörben is gond olkodhatnánk – vagy inkább hatósugárban – mint Budapest, mert nem biztos, hogy ez csak egy, ahogy önök aposztrofálják, a polgármester úr személyére vezethető vissza. Ezek a piacok teljesen ellenőrizhetetlenül, a vámszabályok megkerülésével működnek. Ennek központi intézkedési rendszere, ha jól tudom, szabályozott – legalábbis ami a vámmentes áruk értékesítését és vásárlását illeti. Emellett a versenysemlegesség is, úgy gondolom, némiképpen sérelmet szenved akkor, amikor olyan kereskedőkkel állunk szemben, a kik adót fizetnek, akik helyiségbért fizetnek, akik számlaadásra kötelezettek, társadalombiztosítási járulékkal terheltek; – és emellet működik egy olyan piac, amely gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, és a behozott, jórészt silány termékek mellett olyanok is megjelennek, amelyek jelenléte, úgy gondolom, nem kívánatos ebben az országban: gondolok itt a fegyverekre, az esetleges gázspraykre, és félő, hogy ez még a kábítószerpiacnak is melegágya lehet. Nem arról van szó, hogy a kispénzű vásárlókat, akik esetleg ilyen termékekhez másutt nem jutnak hozzá, sújtani kellene, hanem talán azt a rendszert, azt a kategóriát kellene megtalálni, ahol minden fizetőképes állampolgár a zsebének és a pénztárcájának megfelelően juthat áruféleségekhez. A zúgolódás érthető, és eg y kis kárörvendést látok az önök arcán, de úgy gondolom, ebben az országban nemcsak szabad demokrata polgármesterek léteznek; szép számmal vannak függetlenek és a kormánypárthoz tartozók is, és ezt ők országos és kormányszintű segítség nélkül nem tudják me goldani. Ez nem egy lokális probléma tehát, és ennek ilyen értelmezése egy kicsit értetlenséggel tölt el engem az önök részéről, és azt hiszem, minősíti is a kaján megjegyzéseket. Kérdezem ezek után a tisztelt miniszter urakat, tervezneke olyan intézkedés eket, amelyek megfelelő szabályozottsági körben biztosítják – az esélyegyenlőség megteremtése mellett – olyan kereskedelmi tevékenység létrehozását, amelyben kispénzű állampolgárok is jó minőségű, ellenőrzött áruhoz juthatnak anélkül, hogy vásárlás közben az esetleg felbukkanó rendőrtől vagy közterületfelügyelőtől kellene tartaniuk. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter úr válaszol. Dr. Bod Péter Ákos ipari és ke reskedelmi miniszter válasza BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációban említett jelenségek felszámolására valóban történtek kísérletek. Itt csupán a fővárosi önkormányza t emlékezetes kísérleteire utalok, melyek az aluljárókba települt alkalmi árusítóhelyeket igyekeztek felszámolni. E többékevésbé sikertelen kísérletek megmutatták, hogy kampányszerű megoldásoktól nem várható tartós hatás, a feladat valóban sziszifuszi len ne, ha nem vennénk figyelembe Tamás Gáspár Miklós megjegyzését, legalábbis sziszi. (Derültség.)
