Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A társasági adóról szóló törvényjavaslat és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat együttes expozéja - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
2027 következtében a pozitív költségvetési hatás 1992ben még olyan minimális, hogy érdemleges adómértékcsökkenést nem tesz lehetővé. Ezért a társasági adó javasolt kulcsa 40%. Összességében a társaság i adóról elmondható, hogyha a mérték ugyan a korábbiakhoz képest nem is változik, a gazdálkodók számára a pozíciójavulást, az előző évek gyakorlatától eltérően, az adóalap szűkülése jelenti. Tisztelt Országgyűlés! Áttérve a személyi jövedelemadóra, ez az a z adónem, amelyet bevezetése óta a legtöbb kritika ért, és felelősséggel állíthatom, hogy nem is készíthető olyan személyi jövedelemadórendszer, amely minden érintett osztatlan elismerésével találkozna. Ezen a területen is az alapvető elvekkel és célokkal összhangban jelentős változásokra teszünk javaslatot. Ezek közül a leglényegesebbek a következők: Az adóalanyi kör annyiban pontosításra kerül, hogy minden magánszemély, természetes személy a személyi jövedelemadó szerint adózik. Tehát megszűnik az átjele ntkezési lehetőség a vállalkozási nyereségadót felváltó társasági adóba. Aki viszont a mai szabályok szerint a vállalkozási nyereségadót választotta, az üzletmenetének tervezhetősége érdekében, garanciális okokból, 1993 végéig – tehát még két évig – a váll alkozásból származó jövedelme után a társasági adó szabályai szerint adózhat. A két adónem, a társasági adó és a személyi jövedelemadó belső struktúrája, elszámolási szabályai egyébként jelentősen közelítenek egymáshoz. Így például azonosak a javasolt amor tizációs és veszteségelszámolási szabályok. Megvalósul az az elv, hogy minden jövedelem legalább egyszer adózzék, vagy a társasági adóban, vagy a személyi jövedelemadóban, s az adókulcsok is összhangba kerülnek egymással. Így összességében jelentősen csökk ennek az átjelentkezés által elérhető relatív előnyök. A személyi jövedelemadó kulcsaira a javaslatban két progresszív adótáblaváltozat szerepel. Az "A" változatnál 100 ezer forintig terjed a 0kulcs, viszont nincs alkalmazotti adókedvezmény. A "B" változ at a jelenlegivel azonos mértékű 55 ezer forintig terjedő adómentességet tartalmaz, viszont megmaradna a havi 250 forintos alkalmazotti kedvezmény is. Mindkét változatnál a bérből és fizetésből élők havi 8500 forint körüli összegig nem fizetnének egyáltalá n adót. A Kormány az "A" változatot támogatja, mert az jobban illeszkedik a változások logikájához, magasabb 0kulcsos jövedelemsávot ismer el általános jelleggel, ugyanakkor a legmagasabb adókulcs 5 százalékponttal alacsonyabb, mint a "B" változat szerint i – ez a 40% azonos a társasági adónál javasolt adókulcs mértékével. Általában a bizottsági vitákban, illetve az érdekegyeztető tárgyalások során is inkább az "A" változat kapott nagyobb támogatást. Az adótáblához tartozik az osztalékjellegű jövedelmek ket tős adóterhelése. Mivel az osztalékot csak a társaság adózott eredményéből lehet fizetni, igaz az a vélemény, hogy a 40% megfizetése után a mai 20%os forrásadó indokolatlanul magas. Ezért a javaslat a társasági adó általános mértékével, 40%kal már adózot t osztalékra csak 10%os forrásadó előírását tartalmazza. Az adókulcsok mérséklésére irányuló szándék hátterében évek óta visszatérő probléma a mentességek, a tevékenységhez kötődő különféle kedvezmények csökkentése, illetve megszüntetésének igénye. Az adó reform eredeti céljai már a bevezetéskor torzultak, az általános és mindenkire egyformán kiterjedő közteherviselés csak deklarált elv maradt. Száznál is több adómentességi jogcím, továbbá jelentős számú jövedelemszámítási, adóalapcsökkentő és adókedvezmén y épült az adótörvénybe. Ennek folyományaként a tényleges adót viselő jövedelmek terhelése mindinkább aránytalan. Ahhoz, hogy az adó mértéke, teljesítményvisszatartó hatása csökkenthető legyen, az adóalap szélesítése, a már említett mentességek, kedvezmén yek leépítése szükséges. Az önök előtt fekvő javaslatok éppen ezt célozzák. A megszüntetni javasolt adómentességek többségét a kedvezőbb adótábla ellentételezi. Egy részük a nyugdíjhoz hasonló adójogi kategóriába kerül, ilyen többek között a gyermekgondozá si segély és az ösztöndíj. Ezek a jövedelmek részét képezik ugyan az adóköteles összjövedelemnek, de
