Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP)
2014 amiben azt írja, hogy ezek az érintett kormánytisztviselők a Kormányban jó l viselkednek, semmi probléma a munkájukkal… (derültség) …, a pártjukban azonban visszaéléseket követtek el, tehát ilyen kettős tudatú emberek, akik ott rossz fiúk, a Kormányban jó fiúk, és hát valószínűleg a világon másik ilyen kormány nincs is, ahol egy ember lehet a pártban egyfajta, a kormányban… (Zaj, közbeszólások.) , és egyáltalán többféle énjét mutatja. (Zaj, közbeszólások.) És csak egy mondatot befejezésként – elnézést, hogy kicsit hosszabb voltam – , hogy ha valójában a Parlament nem fogja a Kormán yt ellenőrizni, és a kormánypárti képviselők hozzájárulnak ahhoz, hogy a miniszterelnök úr folyamatosan hallgasson jelentős kérdésekben, akkor ezzel nem nekem okoznak sérelmet, kérem, rosszul választják meg a célpontot. Én csak közvetítem a választók akara tát. (Zaj.) És azzal, hogy én elmondom, önök a választóikat, a saját választóikat sértik meg, hogyha nem fognak reagálni, és hogyha a miniszterelnök urat munkájában nem ellenőrzik, nem kérik számon tőle a hibákat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a balo ldalon.) ELNÖK (Szabad György) : (Zaj. – Elnök csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Amit mondottam, fenntartom. Fodor István, a függetlenek csoportvezetője, Nagyné Maczó Ágnes felszólalásával, és a jelzett kérdéskörben feltételezett sérelmével kapcsolatban ford ult levéllel hozzám, amit annak rendje és módja szerint az ügyrendi bizottsághoz továbbítottam. Egyebekben pedig mindenkinek ismételten felhívom a figyelmét, hogy van mód a Kormányhoz kérdést intézni, mégpedig szabályozott módja van ennek. Köszönöm. Soron következik Géczi József, aki ugyancsak rendkívüli ügyben kért napirend előtti fölszólalást a Magyar Szocialista Párt képviselőjeként. Tessék. Napirend előtti felszólaló: Dr. Géczi József (MSZP) GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) Tisztelt képviselőtársak! Tisztelt E lnök Úr! Tisztelt agráriusok… (Közbeszólás: Micsodák?) , mind a hét képviselőcsoportban! Az időről, a patakkönnyről, illetve áradásának mérséklési lehetőségeiről szeretnék szólni. Az időről, amely szorít bennünket, é s amellyel valahogy mindig akarvaakaratlanul a falusi társadalom rovására takarékoskodunk. Ne hagyjuk, hogy a mezőgazdaság, a falusi ember továbbra is a politika mostohagyerekének érezze magát! Szakítsunk azzal a gyakorlattal, amely a politikai egyensúlyt – koalíción belül és kívül – minduntalan az agrárgazdaság rovására próbálja fenntartani. A föld, a földtulajdon a rendszerváltás egyik leghevesebb harci terepévé vált. Éppen ideje lezárnunk e viharos éveket. Szakítsunk azzal a gyakorlattal, hogy az agrárs zférát érintő sarkalatos törvényeket minduntalan magunk előtt toljuk! Az elmúlt hetekben, hónapokban hiába tűztük napirendre végre a szövetkezeti és az átalakulási törvényt, heves politikai vitáink, munkánk szervezetlensége következtében nem fordítottunk r ájuk elég figyelmet, és nem értünk még mindig a végére. (Varga János: Mert ilyen felszólalások vannak, azért!) Az már bizonyos, hogy a kárpótlás ügyének elhúzódása miatt, valamint az agrártörvények késlekedése miatt a mezőgazdaságban a falun és általában a vidéken a következő év is a lebegés, a bizonytalanság éve lesz. Az is nagyon valószínű, hogy az agrárválság neheze még hátravan. Ám ha a következő évben el akarjuk érni a gödör fenekét, hogy onnan elkezdődhessen végre a felkapaszkodás, nem késlekedhetünk tovább a törvénykezéssel. Reméljük, nem teljesedik be Torgyán képviselőtársunk jóslata a patakvérről. Ám ha azt szeretnénk, hogy az a bizonyos patakkönny ne szélesedjen folyammá, meg kell próbálnunk a lehetetlent. Ha azt akarjuk, hogy a lebegés ne csak a k áoszt, az összeomlást és kétségbeesést szülje, ha tehát azt akarjuk, hogy a következő évben meginduljanak a jövőbe mutató átalakulások, és megkezdődjön a tulajdonviszonyok tényleges rendeződése, el kell szánni magunkat. Kötelezni kell magunkat arra,