Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 2. hétfő, az őszi ülésszak 29. napja - A helyi önkormányzatok 1992. évi címzett és céltámogatási rendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁLLAY KRISTÓF, a költségvetés, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GYURKÓ JÁNOS, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KULIN FERENC, DR. a kulturális bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
2001 vu élményeket ígért önöknek. Az, hogy most én ismét elmondom önöknek az 1991. november 6án, szerdán elhangzott felszólalásomat, enn ek nemcsak az az oka, hogy a Kormány által ismét műsorra tűzött abszurd drámában a rám osztott szerepet elmondja, hanem az, hogy a benne foglaltak tekintetében semmi nem változott. Ahol változott, az kisebb mértékű, a Kormány is változtatott egy szófordula t erejéig a törvényben. Hogyha ezt néha úgy éreznék, hogy ez időhúzás, akkor szeretném felhívni a figyelmüket: Salamon László az előbb hosszú perceken át elemezte azt, hogy egy 15 másodperces szavazás miért akadályozza időben az Országgyűlés munkáját. És a z én felszólalásomat se időhúzásnak tekintsék, és hogyha ezt nekem akarják felróni, akkor jobban teszik, ha inkább a Kormánynak teszik. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok 1992. évi címzett és céltámogatási rendszeréről szóló országgyűlési határ ozathoz módosító indítványokat nyújtottam be. Indítványaim a lakóházfelújítás, nemzetiségi iskolák, uszodaszolgáltatás kérdésével foglalkoznak. A második tárgyalásban kiegészültek ezek a módosító indítványok a választókerületemben meglátogatott iskolák tap asztalai alapján a tartósan elmaradt iskolai fűtésfelújításnak a kérdéseivel is. Most azonban csak az egyik témáról, a lakóházfelújítási javaslatomról kívánok szólni. Indítványomban az önkormányzatoknak járó céltámogatás körét ki kívánom terjeszteni a ma ö nkormányzati tulajdonú volt álllami bérlakások felújításának a támogatására. Az 1991. évi állami költségvetés belügyminisztériumi fejezetéből kimaradt az addig szereplő tétel, amely a lakóházfelújítást szolgálta. A költségvetési törvény mindezt azzal indok olta – és ez az indoklásban szó szerint benne van – , hogy az állami bérlakások jelentős része önkormányzati tulajdonba került, és majd az önkormányzatok e lakástömeg hasznosításával kigazdálkodják ezt az összeget. Normális esetben ez az érvelés elfogadható . Vagyis aki tulajdonos, gondoskodjon a saját tulajdonáról. Én ennek a piaci megközelítésnek vagyok a híve. A lakóházfelújítás tekintetében azonban messze nem beszélhetünk még normális állapotokról. Az önkormányzati törvény önmagában nem tette az állami bé rlakások tulajdonosává az önkormányzatokat, több hónapot kellett várni a vagyonátadási törvényre. Az állami bérlakásokat körülvevő merev szabályok pedig még mindig nem változtak meg. Hogyan gazdálkodjon a leromlott állapotú lakásállománnyal az önkormányzat , ha a béreknek a megállapítására, a lakásoknak az elidegenítésére és elosztására még mindig az 196970es években született lakásjogszabályok vonatkoznak? S ennek következtében ezek a lakások nem hasznosíthatók piaci jelleggel. A vagyonátadással így tulaj donképpen csak a puszta jogcím szállt át az önkormányzatokra azzal az áldással együtt, hogy boldoguljanak úgy, ahogy tudnak, haragudjanak inkább az önkormányzatokra a polgárok, ne az államra. Tulajdonképpen nem más ez, mint a tehetetlenségnek az áttestálás a. A lakáskoncepció pedig késik. A tavaly elfogadott úgynevezett átmeneti törvény az idei év április 30át szabta meg a Népjóléti Minisztérium számára a lakáskoncepció kidolgozásának határidejéül. A vagyonátadásról szóló törvény szintén rendelkezett arról, hogy az önkormányzati lakásoknál majd külön törvény szabályozza a lakásügyeket. Addig az állami bérlakásokról szóló ősi jogszabályok szerint kell eljárni, vagyis gúzsba kötve táncolni. Azóta a Ház előtt van Török Ferenc határozati javaslata, amely módosít aná ezt a törvényt, vagyis előrébb hozná, pontosabban későbbre tolná – már egy évet tévedtem – ezt a határidőt, tehát reménykedhetünk abban, hogy ennek a határozatnak az elfogadása után ha nem is az átmeneti viszonyokra, de a későbbi végleges viszonyokra v alamilyen jogszabály a Ház elé kerül. A kérdés nehézségére választókerületemben különösen felhívták a figyelmet, ugyanis az elöregedett lakásállományú településeket különösen sújtja a költségvetési támogatás megszűnése. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a műemléklakásoknál, tehát azoknál, amelyek műemléképületekben lévő lakások, különösen rossz a helyzet. Sopronban különösen rossz állapotúak a bérlakások, de ez a helyzet szinte valamennyi történelmi városunkban. Nincs olyan műemlékünk, nincs olyan sok műeml ékünk, hogy ezzel olyan szabadon garázdálkodhatnánk.
