Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 2. hétfő, az őszi ülésszak 29. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök:
1958 más gazdaságpolitikai filozófiát valló bankelnökre van szükség. Senki nem fog egy ilyen lépést kritizálni. Megítélésünk szerint egyetlen dolgot azonban nem lehet tenni. Még akkor is, ha minden jogalap megvan ehhez, politikai motivációkkal indo kolni egy bankelnök leváltását. Úgy gondoljuk, hogy az az indoklás, amelyet Antall miniszterelnök úr adott, miszerint azért kellett elbocsátani Surányi Györgyöt, mert a Demokratikus Charta nevű szöveget írta alá, amely valóban, Antall József saját minősíté se szerint sem ütötte meg az egyetemi tankönyv szintjét, csak egy közjogi alaptankönyvnek minősíthető: ez az indoklás megítélésünk szerint nem fogadható el. Szeretném önöket informálni arról is, hogy a FIDESZ parlamenti frakciója ez idáig a Demokratikus Ch artát nem tekintette olyan dokumentumnak, amellyel mint parlamenti frakciónak kellett volna foglalkoznia, ennek megfelelően volt aki aláírta, s a nagyobb része a frakciónknak ez idáig nem írta alá. Azonban a miniszterelnök úr lépése után ma délelőtt a frak ciónk úgy döntött, hogy minden egyes tagja aláírja a Demokratikus Chartát. Köszönöm figyelmüket. (Helyeslés, taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Antall József miniszterelnök. Napirend előtti felszólaló: Dr. Antall József miniszterel nök ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen örülök, hogy elhangzottak ezek a felszólalások, mert így nem kellett nekem kezdeményezni, és az előttem más témakörben szólók közepette, vagy azt megelőző en nem is lett volna szerencsés. Amiért tulajdonképpen először is szót kérek, az az, hogy senki ne akarja úgy beállítani ebben az országban, mint hogyha itt valamiféle boszorkányüldözés következett volna be azért, mert ez az Országgyűlés hozott egy olyan t örvényt, amelyik a gyilkossággal szemben olyan kérdésekben, olyan kérdésekben (Zaj.) hoz országgyűlési döntést, amit a köztársasági elnök úr az Alkotmánybíróság elé utalt. Én úgy gondolom, hogy akik ezt megszavazták, és akik ezzel egyetértettek, azok tudom ásul fogják venni az Alkotmánybíróság döntését, mint ahogy eddig is. De ebből és bármilyen más lépésből, ami hozzátartozik a rendszerváltozás egészéhez, olyan következtetéseket levonni, olyant terjeszteni, hogy a jogállamisággal ellentétes fejlődés útjára lépett Magyarország, vagy a parlamentáris demokráciát fenyegetné veszély, az egyszerűen az ország ártalmára van. (Taps a jobb oldalon és jobb középen.) Megkongatni a vészharangot akkor, amikor nincs vész, felelőtlenség. És ha preventíve képzelik el, hogy s zükséges ilyen lépéseket megtenni, akkor is tévednek, mert az ilyen lépések semmilyen körülmények között nem válnak sem a belpolitikai, sem a külpolitikai megítélés szempontjából az ország javára. Ebben az országban jogrend van, törvényesség, és az Országg yűlés által hozott törvények a törvényességet jelentik. Amennyiben alkotmányjogi kifogás alá esne, akkor azt tudomásul fogja venni az Országgyűlésnek az a része is, amelyik megszavazta és törvénnyé tette, amit a köztársasági elnök úr nem írt még alá. Ami p edig a személyi kérdéseket illeti, szeretném megkérdezni, hogy amikor átvettük a kormányzást és döntöttünk Surányi György tervhivatali miniszterhelyettes, államtitkár kinevezése mellett, miért nem kaptunk egyetlen dicsérő szót sem, amikor a másik oldalról mondják most, került kinevezésre. Surányi György kinevezésével nem banktisztviselőt, nem bankszakembert neveztünk ki, hanem közgazdászt. Ami a szakértelmét illeti, azért választottuk, mert jó szakembernek tartjuk, és változatlanul az a megítélésünk, hogy s zakemberként Surányi György változatlanul állami szolgálatban is, kormányzati szolgálatban is továbbra is élvezheti a bizalmunkat, ha kívánja. Ami ennek a politikai és a jogi részét illeti, megtisztelő számomra, hogy Orbán Viktor nem vonta kétségbe a jogsz erűséget. Szeretnék azonban arra rámutatni, hogy Surányi György felmentésére e
