Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 2. hétfő, az őszi ülésszak 29. napja - Napirend előtt - TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ)
1956 Köszönöm. Szólásra következik Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Napirend előtti felszólaló: Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy, a közvélemé nyt foglalkoztató és politikai szempontból igen jelentős eseményről – pontosabban eseménysorozatról – kell itt beszélnem. Az az ügy, amely a közvélemény érdeklődését fölkeltette, és amelyről ebben a Házban beszélnünk kell – lehetőleg higgadtan – , ez Surány i György bankelnök leváltása. (Zaj.) Ez az esemény, tisztelt Ház… (mozgolódás, zaj) , ez az esemény, tisztelt Ház, fölvet egy olyan általános érdekű problémát, amelyre – úgy gondolom – ennek a Háznak előbbutóbb valami megoldást kell találni, és ez a közti sztviselők függetlenségének, semlegességének, vagy kormányfüggőségének problémája. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a miniszterelnök úr nyilatkozata szerint azért kényszerült megválni magas állásától, mert aláírt egy olyan politikai dokumentum ot, amelyről a miniszterelnök úr régebben úgy nyilatkozott, hogy egy alkotmányjogi tankönyvbe illő közhelyeket tartalmaz, amelyekkel mindenki egyetérthet, de amelyek leszögezése értelemszerűen fölösleges, de amely dokumentumról utóbb mintha megváloztatta v olna a véleményét. Na most, valóban fölvethető a kérdés, helytelen volna letagadni, hogy egy köztisztviselő, hivatalnok bármilyen politikai állásfoglalást tehete. 1990. szeptember 18án, kedden, Soós Károly Attila interpellációjára válaszolva a minisztere lnök úr úgy nyilatkozott, hogy ez nem helyes. Ezzel én a magam részéről egyetértek. Ugyanakkor azonban miből indulhat ki mind a közönség, mind maguk a tisztviselők, amikor meg kell ítélniük azt, hogy milyen magatartás várható el egy köztisztviselőtől, aki többékevésbé független státuszban vagy közvetlen alárendeltségben, vagy kevésbé közvetlen alárendeltségben a Kormány hivatalnoka? Itt nem indulhatunk ki másból, tisztelt Ház, mint olyasmiből, amit úgy volna talá n helyes nevezni, hogy a Kormány ráutaló magatartása ebben az esetben. Az elmúlt időkben számos, kormányfüggőségben dolgozó kinevezett tisztségviselő – és ne feledjük, tisztelt Ház, hogy Alkotmányunk értelmében a Kormányban a miniszterelnök úron kívül mind enki kinevezett tisztviselő, hiszen mindenkit a miniszterelnök úr nevez ki, különösen áll ez azokra a miniszterekre, államtitkárokra, akik nem képviselők – , ezek az urak és hölgyek, a Kormány alkalmazottai, számos esetben tettek az elmúlt időkben politikai nyilatkozatot. Ilyen nyilatkozatokat idézhetnék, néhányat idézek is. Ilyen volt a határokon túli magyarok kérdésével foglalkozó titkárságon dolgozó egyik kormányfőtanácsos újságcikke, amelyben a Kormány hivatalos politikai vonalával meredeken szemben álló nézetet hangoztatott a Magyar Nemzetben. Ilyen volt – igen furcsa – a Földművelésügyi Minisztérium – mellesleg nem kisgazda, hanem más – MDFes sajtófőnökének az MDF népnemzeti köre nevében a televízió elnökéhez intézett nyílt levele – és rengeteg ilyet l ehetne sorolni, ezekkel különféle problémák akadtak a múltban. Tehát joggal következtethet mindenki arra, hogy kormánytisztviselők, amennyiben egy bizonyos irányban elhajolnak a Kormány hivatalos álláspontjától, kíméletes bánásmódban részesülnek, és nem ér i őket hátrány. Ám, amikor a bankelnök ezt a – miniszterelnök úr szerint is ártalmatlan és ennélfogva fölösleges – dokumentumot aláírta, kénytelen volt posztjától megválni. Ez a kérdés egyébként – ami, mondom: a köztisztviselők állásával függ össze és amel yről gondolkoznunk kell a jövőben – összefügg más problémákkal is a bankelnökkel kapcsolatban, éspedig avval a kérdéssel, hogy megfelele a tegnap, december 1jén hatályba lépett jegybanki törvény szellemének ez a lépés, amely össze van kötve azzal, hogy a Jegybank új elnöke a köztiszteletben álló Bod Péter Ákos, aki azonban független politikusnak ebben a pillanatban még nem tekinthető, hiszen egy politikai párt színeiben megválasztott képviselő a Parlamentben – tudom,
