Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOLT OTTILIA (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOLT OTTILIA (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOLT OTTILIA (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOLT OTTILIA (SZDSZ)
1927 Bajok persze mindenképpen előkerülnének, hiszen a társadalombiztos ítás sokkal, de sokkal konfliktusosabb alakulat és intézményrendszer ma is és lesz a jövőben is, mintsem hogy a további konfliktusokat, nehézségeket és bajokat el tudnánk kerülni. Itt legfeljebb arról lehet szó, hogy hogyan optimalizálhatjuk a társadalombi ztosítás átalakítását, és ebben nekünk, szabaddemokratáknak olyan különvéleményünk van, amelyet a jelek szerint a többi politikai erő nem fogadott el. A módosító indítványainknak az egyik nagy csomagja erről a különvéleményről szól, és ha megengedik mégis ismertetem néhány szóban, annak ellenére, hogy - mondom - elvetette mindenki. Nevezetesen, ez a koncepció azt tartalmazza, amit számos, nálunk szerencsésebb és boldogabb ország megvalósított, és nekünk úgy tűnt, hogy ebben az irányban kellene keresni a kib ontakozás útját, ez pedig mindenekelőtt az egészségügyi ellátás megszervezését érintené. Ha még emlékeznek az év végi társadalombiztosítási költségvetési vitára - ami ha jól emlékszem, nem is az év végén volt, hanem ennek az évnek az elején , mi akkor is nagyon harcosan felléptünk amellett, hogy radikális lépést kellene tenni, méghozzá azonnal, nevezetesen az egészségügynek és a társadalombiztosítás egyéb funkcióinak az elválasztása érdekében. Akkor elvetették ezt az indítványt, szintén az összes bizottság ok, valamint a Kormány azzal, hogy előkészületre van szükség. Ugyan a koncepció igaz és helyes, de nem lehet ezt ilyen ripszropsz módon megcsinálni, átmenet kell és előkészületek. Mi akkor is azzal érveltünk, hogyha az elhatározás nem születik meg, akkor az előkészületek nem fognak megfelelő ütemben haladni. Nekem az az érzésem, hogy ami azóta történt, az igazolja ezt a véleményünket. Ma is azt hallottuk a vitában a legkülönbözőbb résztvevőktől, a társadalombiztosítási vitában, hogy nem lehet ezt olyan rip szropsz megcsinálni, ezt a különválasztott egészségügyi és nyugdíjönkormányzatot, hiszen az előkészületekhez idő kell, stb., stb. A legpregnánsabban kedves kisgazda képviselőtársam, Hajdú Istvánné hozzászólásából világlott ez ki, és amit minden, a dologba n kicsit is jártas ember azonnal hallott a szavaiból - ezt ő maga is elmondta , hogy tudniillik az apparátus szakvéleményére támaszkodott. Természetesen, amíg az apparátusnak ilyen óriási szerepe van a társadalombiztosítási kérdések eldöntésében, addig so ha nem fog történni semmi. Itt az egész vita arról szól s a mi bizottságunknak az egész munkája immár több mint egy éve, hogy hogyan lehetne új gazdát találni a társadalombiztosításnak az apparátuson kívül, amelyik aggasztó mértékben gazdájává vált azóta, mióta önálló, a minisztériumtól független szereplőként megjelent a színen 1989ben. Tehát még egyszer azt mondanám, hogy a mi indítványaink előrevinnék azokat a strukturális változásokat, amelyektől nagyon fél minden szereplő természetesen, hiszen irtózato s mértékben megzavarják a bejáratott útvonalakat, de amelyeknek a radikális döntése nélkül nagyon lassú iramban fog haladni a társadalombiztosítás - és ebbe beleértem az egészségügyi ellátást - a biztosítási, egészségügyi ellátásnak a racionalizálása és át alakulása. A mi módosító indítványcsomagunkban tartjuk magunkat ahhoz az eredeti, tehát az év elején is felvázolt elképzeléshez, hogy nagyon fontos a két nagy biztosítási ágazat azonnali elválasztása és a továbbiakban különféle pályákon gondoljuk el a nyug díjbiztosító és az egészségbiztosító felépítését. Azért, mert azt gondoljuk, azonkívül, hogy végig képviseltük a kötelező és általános társadalombiztosítás elvét, azt is gondoljuk, hogy a kötelező és általános társadalombiztosítás intézményrendszere a funk cióknak megfelelően kellene, hogy felépüljön, a funkciók pedig meglehetősen különbözőek a nyugdíj és az egészségügyi ellátás tekintetében. Azt gondoljuk, hogy az egészségügyi ellátások bajai nagyon nagy mértékben a túlcentralizáltságból, a centralizáltságb ól fakadnak és a hibák optimális elhárítása, a jó ötletek optimális előkerülése sokkal valószínűbb akkor, hogyha ez a centralizáltság megszűnik. Éppen ezért mi nem egy nagy egészségbiztosító vagy betegbiztosító önkormányzat felállítására tettünk javaslatot
