Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - Interpellációk: - KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
191 KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Gazdátlan a Balaton – idézte ma reggel a média a Balatonparti Települési Önkormányzatok Szövetségének tegnapi sajtótájékztatójáról szóló összegző megállapítását. A szövetség abban látja a térség problémáit, hogy a Balaton öt tárcához tartozik, még sincs gazdája. Gazdátlan az ország – tehetném hozzá, válaszul a képviselő úrnak, ha ezzel a logikával a kérdést továbbgondoljuk, de ez hibás gondolatmenet lenne. Gazdát ugyanis nem lehet keresni, csak gazdákat és felelősöket. Nyilván nem vitatható el az ipari miniszter felelőssége az idegenforgalomért, a Péti Nitrogén művekért; a KHVM felelőssége a Balatonparti csatornázásért, hajózásért és így tovább. Ugyanígy fennáll azonban az önkormányzatok felelőssége is a zártkertek mértéktelen beépítéséért, a területhasználat, a telekgazdálkodás problémáiért, a kommunális ellátá s gondjaiért. A Balaton térségének problémáit nem a felelős hiánya okozta, hanem az a rendszer működött rosszul, amelynek azt kellett volna biztosítania, hogy a fejlesztések, a települések és az ágazatok fejlesztései ne rontsák egymás hatását, hanem segíts ék, hogy egymásra épüljenek, együtt eredményezzenek optimális állapotot. Ez igaz a Balatonra, és igaz az egész országra is. Miért mondtam ezt el? Mert ez a területi optimalizáló tevékenység: a területfejlesztés. És ami ennek céljait megfogalmazza: a terüle tpolitika. A Balaton esetében regionális, az egész országra vonatkozóan pedig a kormányzati területpolitika – megerősítve természetesen parlamenti jóváhagyással. A területfejlesztés tehát – a környezetvédelemhez hasonlóan – jellegzetesen ágazatközi tevéken ység. Céljai összetettek, ezért megvalósításuk szinte valamennyi tárca aktív közreműködését igényli. A településfejlesztést az 1990. évi önkormányzati törvény helyi közüggyé nyilvánította, és a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utalta. Emiatt a területfejlesztésnek nemcsak a kormányzati, hanem az önkormányzati partnerségre is kell építenie. A területpolitikának és a területfejlesztésnek tehát van eszköz- és van célrendszere. A képviselő úr által hivatkozott 12/198085ös országgyűlési hatá rozat állapította meg a területfejlesztési célokat és feladatokat utoljára a Parlament történetében. Ennek céljai tulajdonképpen ma is aktuálisak: a társadalmi, a környezeti és a gazdasági érdekek összehangolásával elősegíteni az ország arányos területi fe jlődését, mérsékelni a kialakult területi egyenlőtlenségeket, elősegíteni a területek és a települések arányos fejlődését, biztosítva a természeti értékek védelmét, hosszú távon fenntartva a térségek ökológiai egyensúlyát. Ami ehhez képest alapvetően új he lyzetet teremtett, az az alkalmazható intézményi és eszközrendszer gyökeres megváltozása. Megszűnt az Országos Tervhivatal, megszűntek a megyei tanácsok, amelyek redisztribúciós tevékenységükkel a területpolitika végrehajtásában a legfőbb szerepet játszott ák. Új szereplők tűntek fel új feladatokkal és lehetőségekkel: a településfejlesztésben a korábbinál lényegesen nagyobb autonómiát kapó önkormányzatok, az egyre csökkenő költségvetési forrásokat pótló gazdasági és pénzügyi szféra képviselői, akiknek a regi onális fejlesztés finanszírozásában növekvő szerepük lesz. Alapvetően megváltozik az a gazdasági és pénzügyi szabályozórendszer, amely közvetett módon ugyan, de befolyásolja a területfejlesztési politikát. Ezért készíti most a minisztérium az elmúlt év tör vényhozási eredményeit figyelembe véve a Kormány és az Országgyűlés számára az új országos területfejlesztési koncepciót, javaslatot téve a területfejlesztés új intézményrendszerére is. Kidolgozás alatt van az ennek végrehajtását, a jogi kereteket és felté teleket rögzítő területfejlesztési törvény. A képviselő úr kérdésére ezek a törvények fogják a végleges és bővebb választ megadni. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium addig is igyekszik a meglévő keretekben és eszközökkel statútuma alapjá n a kormányzati és területi koordinációs tevékenységet ellátni, remélhetőleg – de ezt csak az idő fogja igazolni – sikerrel!
