Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP)
1894 juttatni akaratukat, döntésüket. Ezekkel a szervezetekkel szemben azonban azt az igényt kell támasztan i, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a társadalmi igényekhez, ugyanakkor szervesen illeszkedjenek a kialakuló piacgazdaságba is. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az érintettek világosan értsék az új struktúrát és egyértelműen felismerjék: ellátás ukat hol és milyen módon kaphatják meg. A javaslat 19. §a úgy rendelkezik, hogy minden munkáltató, amely legalább 100 - társadalombiztosítási ellátásra jogosult - személyt foglalkoztat, köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehozni. Megjegyzem, hogy ez a társadalombiztosítási ügyek intézésében nem számít új formának. A javaslat azonban abban újszerű, hogy lehetővé teszi magánszemélynek, jogi személynek külön megállapodás alapján a kifizetőhely létesítését. A társadalombiztosítási szakemberek foly amatosan elemzik a kifizetőhelyek sorsának, a kifizetőhelyen ellátott dolgozók létszámának alakulását. Az idei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egyes megyékben a gazdasági átalakulás folyamatában már a kifizetőhelyek száma is kevesebb a munkáltatók szét válása, leépítése miatt, így értelemszerűen a társadalombiztosítási feladatok elvégzése az igazgatási szervekre hárul. Mindez arra mutat, hogy a kifizetőhelyekkel a jövőben csak mint lehetőséggel lehet számolni. A törvény eszközével ki lehet ugyan kényszer íteni életben tartásukat, azonban a munkáltatók többsége eddig is idegen testként kezelte ezeket a kötelezettségeket. Meggyőződésünk, hogy az átmeneti időszakban még szükséges ezt a formát fenntartani, de időben fel kell készülni a társadalombiztosítási fe ladatok más formában történő megoldására. Jóllehet a törvényjavaslat 20. szakaszának (1) és (2) bekezdése garantálja a kifizetőhely fenntartójának a költség megtérítését, ez azonban nem teszi vonzóvá a társadalombiztosítási ügyek intézését. Nem vonzó azért sem, mert az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Ezzel szemben a munkáltatóknak kell gondoskodniuk a szakképzett ügyintézők alkalmazásáról, ami a jogszabályok állandó változása miatt bonyolult ügyintézésre és a feszített munkatempóra visszavezethetően gondot jelent. A társadalombiztosítási munka általában veszített presztízséből. A kifizetőhelyek csakúgy, mint az igazgatási szervek, olcsó munkaerőkkel oldják meg feladatukat, alacsony technikai h áttérrel. Ezért is javasolom, hogy ez a törvény ne írja elő kötelezően a kifizetőhelyek létesítését. A munkáltatók jól felfogott érdekére lehetne bízni, hogy dolgozóik társadalombiztosítási ügyeinek intézését mily módon kívánják segíteni, biztosítani. Céls zerűbbnek tartanám a társadalombiztosítás jelen és jövőbeni feladatait decentralizálni oly módon, hogy a biztosítási önkormányzatok nagyobb településeken fiókintézményeket, irodákat működtessenek, biztosítási megbízottakat foglalkoztassanak. Ha ugyanis az a tendencia erősödik, hogy a kifizetőhelyen ellátottak száma csökken, az amúgy is túlterhelt igazgatási szervek nem győznék a további munkaterheket. További érvem, hogy a fiókrendszer kiépítése és működtetése kevesebb költségkihatással járhat, mint a kifiz etőhelyi munka megfizetése és az ott folyó társadalombiztosítási munka rendszeres ellenőrzése. A fiókintézmények dolgozóinak irányítása, képzése célirányosabb lenne, ellenőrzésük pedig markánsabban jelenne meg, hiszen az igazgatási szervezet gyakorolná a m unkáltatói jogokat is. A javaslat a zárórendelkezésben a társadalombiztosítás jelenlegi igazgatási szerveinek megosztására és a biztosítási önkormányzatok új igazgatási szervezeteinek létrehozására 1993. január 1jei határidőt jelöl meg. Az a véleményem, h ogy az átmenet időszakában még fenn kell tartani az egységes intézményrendszert és kellő időt kell biztosítani az intézmények szétválasztására. Meg kell teremteni a különváló intézmények működési feltételeit, személyi, anyagi és technikai oldalról egyaránt .
