Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP)
1893 A pontos munka méltányos díjazást követel meg. A társadalombiztosítás profitot is eredményező vagyona nem nagy történelmi távlatban több lesz, mint az állami vagyon, óriási vagyonhasznosítási, járadékbehajtási és illetményfolyósítási felelősség hárul a majdani biztosítói képviselőkre. Ilyen nagy munkát társadalmi munkában ellátni lehetetlen, vagy felelőtlenséget eredményez, hiszen az, aki netán jó szakember, annak külön jövedelmekről, munkahelyi előmenetelről kell lemondania, hogy ellássa ezt a feladat ot. Nem várhatunk el tőle ekkora önzetlenséget, hiszen ő is adófizető állampolgár. Ingyenes munkavégzés esetén a felelősség kérdése is csak korlátozott lehet. Ilyen óriási vagyon kezelése és hasznosítása esetén viszont gyakran fel kell, hogy merüljön a fel elősség kérdése. Módosító indítványomban a feladathoz viszonyítva szerény, a miniszteri fizetés egyharmadát kitevő fizetést javasoltam az önkormányzat tagjainak. Sajnálom, hogy a bizottságok ezt nem támogatták - sajnálom, hogy továbbra is ragaszkodnak az i ngyenes társadalmi munka megköveteléséhez. Piacgazdaságban méltatlan helyzetnek érzem, hogy a munkaadó köteles elengedni a közgyűlésbe alkalmazottját. Ez az eljárás hasonló ahhoz, ahogyan annak idején a munkásőröket el kellett engednie, és azt is méltatlan nak érzem, hogy a kieső munkabért a társadalombiztosítás megtéríti. Alkalmasint 1020szor annyi összeget ad ki ily módon ugyanazon munkavégzés ellenében az egyik biztosítói képviselőnek, mint egy nyugdíjas vagy kisjövedelmű másiknak. Akár az ilyen méltány talanság, akár a korrupció veszélye - gondoljunk csak arra, hogy ingyen munkát végzőtől követeljük meg esetleg többezer, társadalombiztosítási díjat nem fizető gazdálkodó szervezet megfegyelmezését vagy csődeljárás alá vonását - csak egy módon küszöbölhető ki: a biztosítói képviselő munkájának anyagi elismerése révén. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a döntés előtti napokban fontolják meg ismételten, melyik önkormányzatválasztási változat garantálja leginkább a legitimitás és a szaktudás iránti kettő s követelményt, el lehete várni ilyen fontos képviseleti tevékenységtől az ingyenes munkavégzést, milyen útonmódon hívhatók vissza a hanyag, korrupció gyanújába keveredett biztosítói képviselők. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kösz önöm szépen. Következik Tarján Lászlóné képviselő asszony a Független Kisgazdapárttól. Felszólaló: Dr. Tarján Lászlóné (FKgP) TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hazánk úgyszólván valamennyi állampolgára, akik így vagy úgy a kötelező biztosítás alanyai, joggal várják el, hogy megteremtsük egy működőképes társadalombiztosítás alapjait, és igazgatási rendszerét a törvényi keretek között úgy újítsuk meg, hogy a társadalombiztosítás pénzeszközeinek, később vagyonának valódi gazdái a munká ltatók és a munkavállalók legyenek, ugyanakkor érvényesüljön az állam felelőssége is. Ez a törvényjavaslat célul tűzte ki, hogy a mai államigazgatási jellegű irányítást a társadalombiztosítás önállósodását kimondó önkormányzati igazgatás vegye át. A törvén yjavaslat 8. §a egyebek között a biztosítási önkormányzatok választott szerveiről rendelkezik. Meggondolandó és elfogadható érvek sorakoznak amellett, hogy a biztosítási képviselők delegálás és ne választás útján kerüljenek a közgyűlésbe. Úgy gondolom, ho gy a társadalombiztosítási alapot több száz millió forinttal nem lehet megterhelni egy esetleges sikertelen választással olyan helyzetben és olyan körülmények között, amikor számtalan szociális kérdés vár megoldásra. Egy eredménytelen választás ugyanis a h atalmas költségek mellett a kisnyugdíjasok és a nagycsaládosok, s az egyéb, egzisztenciális gondokkal küszködő rétegek jogos elégedetlenségét és bizalmatlanságát válthatja ki a társadalombiztosítás készülődő reformjával szemben. A törvényjavaslat 1518. §a taglalja a biztosítási önkormányzatok igazgatási szerveit. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok saját szervezetrendszerükben tudják a legjobban érvényre
