Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - Határozathozatal a Belügyminisztérium volt III/III. csoportfőnöksége hivatásos, valamint "szigorúan titkos" állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szerv... - A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
1879 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megadom a szót Gál Zoltánnak, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőjének és átadom az elnöklést Dornbach Alajos elnök úrnak. (Dr. Dornbach Alajos elfoglalja az elnöki széket.) Felszólaló: Dr. Gál Zoltán (MSZP) GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP) Azt hiszem, hogy az elnök úr - igazítson helyre, ha tévedek - ezt a váltást többek között azért is teszi, hogy részt vegyen a vitában. Ha ezt tudtam volna, akkor esetleg még várok egy kicsit a hozzászólással. Mert egyébként is ugye remegő lábakkal álltam f el hozzászólásra két szakképzett, tudós szakember meglehetősen hosszú, kimerítő felszólalása után, amelyben majdnem minden, általam is fontosnak vélt kérdést érintettek. Mély szakmaiságot mutattak, bár Varga képviselőtársam a politika mezejére is - nem azt mondom, hogy tévedt , de a politika mezejére is lépett a javaslat kapcsán, úgyhogy azért ez némi bátorságot ad nekem, hogy elmondjam véleményünket erről a törvényjavaslatról. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy többékevésbé sokak előtt ismert, hogy a pártiratok sorsa két esztendeje komoly politikai csatározások tárgya volt, a választási harcnak egy igen komoly tényezője, és ennek során a szocialista pártot és azokat a szakembereket, akik az iratokat kezelték, durva támadások, rágalmazások is érték. É s hát már Pető képviselőtársam utalt arra, hogy itt a törvényjavaslat benyújtása után mindjárt megjelent egy olyan, korábbihoz hasonló hang - Csurka István képviselőtársunk volt az az élesfülű képviselő, aki már hallani vélte a zúzógépek zümmögését. Egyébk ént ez az ő szava volt, ha a sajtó jól adta vissza. Úgy hiszem, hogy ezek a körülmények, meg az is, hogy e rövid törvényjavaslat indokolása is félremagyarázásokat, sőt valótlanságokat tartalmaz - úgy gondolom, hogy szükséges nagyon röviden felidézni, hogy mi is itt az úgynevezett pártiratok kapcsán a valós helyzet! Itt már elhangzott - én is csak megismételném , hogy a szocialista párt tulajdonában lévő levéltári anyag átfogja az egész magyar munkásmozgalom történetét. Az összes iratállomány 14000 - szakny elven mondva - polcfolyóméter, és ebből a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tulajdona közel 90 folyóméter, és mint érdekességet, hadd jegyezzem meg, hogy az illető pártok tavalyi hozzájárulása alapján az úgynevezett pártarchívumban őrzik a Kisgazdapárt és a Magyar Néppárt, a Nemzeti Parasztpárt tulajdonát képező néhány folyóméter iratot is. Elhangzott itt az expozéban is, hozzászólásokban is, hogy az úgynevezett pártarchívum külön szabályozás alá esett a korábbi években. Szeretném nagyon nyomatékosan han gsúlyozni, hogy ez csak 1989ig igaz! Dokumentumok vannak arról, hogy a Szocialista Párt létrejötte után szinte első lépései között kezdeményezte, hogy a korábbi időszakban az általános szabályoktól eltérő feltételekkel működő levéltár és könyvtár helyzete megváltozzék, s a párttörténeti archívum és a könyvtár jogállása és működése az általános normák szerint alakuljon. Akkor is és most is az volt a felfogásunk, hogy az 194889 között keletkezett pártiratok nemzeti történelmünk kulcsfontosságú dokumentumai, s ezeket a Szocialista Párt azóta is össznemzeti értékként kezeli. A Szocialista Párt '89ben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. Összeállították a szakemberek a levéltár fond- és állagjegyzékét, amely a nyilvánosság rendelkezésére áll . Az állami provenienciájú iratokat az illetékes levéltáraknak átadták. Ma, és ez 1990 márciusa óta így van, a levéltár és a könyvtár úgy működik, mint minden más hasonló intézmény. Felettük minden tekintetben érvényesül az állami felügyelet. Tehát merő ki találás és valótlanság a javaslat indokolásának az az állítása, amely az államosítást a társadalmi szervek egyenjogúsításával, illetve azzal kívánja magyarázni, hogy az MDP, MSZMP irataihoz olyan társadalmi érdekek fűződnek, amelyek a hatályos szabályok al apján nem érvényesíthetők. Ez egyszerűen nem igaz. Tisztelt Országgyűlés! Hát ennyit röviden a valós helyzetről. Most szabadjon ennek a törvényjavaslatnak a jogi megközelítéséről szólni, ehhez néhány megjegyzést fűzni.
