Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - Határozathozatal a Belügyminisztérium volt III/III. csoportfőnöksége hivatásos, valamint "szigorúan titkos" állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szerv... - A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
1880 A hatályos levéltári törvény szerint az a társadalmi szerv, vagy magánszemély, amely vagy aki levéltári anyag birtokában van, az a levéltári anyag megszerzésének jogcímétől függetlenül annak tulajdonosa. S aztán van még egy, nemzetközi levéltári gyakorlatban kialakult és követett elv, amely t émánk szempontjából fontos, s ez a már említett és nehezen kimondható proveniencia elve. Ez az elv azt jelenti, hogy az iratok tulajdona, tulajdonjoga nem tartalmuk szerint alakul, hanem az iratok tulajdonát az dönti el, hogy azok az iratok hol keletkeztek , tehát egy adott szervnél keletkeztek, vagy amelyek e szervhez rendeltetésszerűen jutottak. Én most nem kívánok hosszas fejtegetésekbe bocsátkozni arról, hogy az MSZP mennyire jogutódja az MSZMPnek. Itt a hozzászólásokban is ez szóba jött. Én úgy gondolo m, hogy az előbb említett szabályok és elvek alapján teljesen világos és cáfolhatatlan, hogy az MSZP tulajdonosa azoknak az iratoknak, amelyekről a javaslatban szó van. Ezért itt nem az állami tulajdon deklarálásáról van szó a javaslatban, hanem egyszerűen közönséges államosításról, ha úgy tetszik, egyszerű kisajátításról, vagy még nyersebben, elvételről. Tisztelt Országgyűlés! Világos, hogy természetesen ehhez az Országgyűlésnek joga van, tehát egy pillanatig én ezt kétségbe nem vonom. De azért a tisztessé g azt kívánná, hogy ezt nevén nevezzük. Tehát arról szóljon ez a javaslat, ami a tartalma. Ami itt a tulajdonviszonyokat illeti, maga a törvényjavaslat is ebben a néhány paragrafusban - mondjam így - némileg lelkiismeretfurdalást mutat. Tudniillik akkor, amikor megállapítja azt, hogy annak alapján, hogy az MDP és az MSZMP, úgymond, állampárt volt és közhatalmat gyakorolt, és ennek ez az elvi alapja, hogy az iratok, úgymond, állami tulajdont képezzenek, akkor érdekes módon a tagnyilvántartásokra ezt nem von atkoztatja. Mint ahogy ugye elismeri azt is a javaslat, hogy lehet olyasmi, hogy az iratok között van nem közhatalommal összefüggő irat, és ezt az MSZP rendelkezésére kell bocsátani. Most azon túl azt hiszem - és ezt Pető képviselőtársam már érintette , h ogy itt ezek a fogalmak borzasztó homályosak. Mindenesetre úgy hiszem, hogy ezek a szabályok önmagukban jelzik, hogy maga a törvényjavaslat is úgy gondolkozik, hogy ezek az iratok az MSZP tulajdona, és ebből bizonyos részt vissza kíván hagyni. Ez most pers ze megint más kérdés, hogy borzasztó nehéz azt hiszem, elválasztani az iratokban azt, hogy mi volt közhatalom és mi nem. Erről a szakemberek is szóltak. Nekem csak az jut eszembe, hogy ez az elválasztás még többpártrendszer körülményei között is borzasztóa n nehéz. Tudniillik felötlött bennem Kónya Imre többször emlegetett dolgozata, amelyben ő ugye leírja, hogy a pártiratokat államosítani kell. Mit tesz Isten, úgy rá viszonylag rövid idővel mindez megjelenik egy törvényjavaslatban. Úgy hiszem, hogy a követk ező időszak történészeinek is lesz majd munkájuk arra vonatkozólag, hogy megpróbálják a többpártrendszer körülményei között közhatalom és nem közhatalom dolgát elhatárolni és megvitatni. Na hát ezzel csak azt akarom jelezni - tisztelt Országgyűlés , hogy nem annyira egyszerű ez a dolog, ahogy a törvényjavaslat ezt beállítja. Tehát kérem szépen, visszatérve a jogi kérdésekre, felfogásunk szerint ezek az iratok az MSZP tulajdonát képezik. Az államnak joga van ezeket az iratokat annak rendjemódja szerint tul ajdonába venni. Szeretném azonban felhívni a tisztelt Országgyűlést, hogy az Alkotmány és a Ptk. szerint ennek bizonyos feltételei természetesen vannak. Nevezetesen ugye az, hogy az Alkotmány szerint tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetben, módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. Hát úgy gondolom, aki elolvasta ezt a rövid törvényjavaslatot és éppen a rövidsége miatt talán több képviselőtársunk figyelmét felkeltette, az meggyőződhetett arról, hogy ebben a törvényjavaslatban az Alkotmánynak ez a passzusa nem jelenik meg. Tehát ebben a vonatkozásban ez a javaslat így, ebben a formájában - tisztelt Országgyűlés - alkotmánysértő. Mint ahogy szíves figyelmükbe ajánlanám a Ptknak azt a szabá lyát, amely a
