Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - Határozathozatal a Belügyminisztérium volt III/III. csoportfőnöksége hivatásos, valamint "szigorúan titkos" állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szerv... - A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - VARGA JÁNOS, DR. (MDF)
1878 rendelkezésére bocsátani. Arról viszont, hogy az iratok illetéktelen kezekbe ne juthassan ak, gondoskodnak az érvényben levő, a személyhez fűződő jogokat védő előírások. Végül megfogalmazódott az a nem éppen jóhiszemű prófécia is, hogy a pártiratok ügyének tervezett rendezését azért szorgalmazzák, hogy a kormányzat önkényesen szabhassa meg a ku tatás feltételeit, ez pedig a jelen kor kutatásának ellehetetlenülését vonja maga után. Pedig csak arról lehet szó, hogy e törvény folytán a kérdéses iratanyag kutatásának szabályai a minden más levéltárra kötelező szabályokhoz fognak idomulni. Most rátérv e Pető Iván képviselőtársam egynémely aggályára azt hiszem, hogy arra a kérdésre, hogy ez a törvényjavaslat mért most került a Parlament elé, az előzőekben némi magyarázatot adtam. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a levéltárügy kérdésének egésze vár rendezésre. Most azonban, amikor a Parlament, az Országgyűlés olyan rendkívül fontos törvények meghozatala, vitája előtt áll, mint amilyenek már előtte feküsznek, azt hiszem, hogy erre nincsen mód. Annak eldöntésére pedig, hogy célszerű dologe két intézm ény újraegyesítése és a társadalom érdekee az, hogy a volt állampártok iratanyaga a közhatalom, tehát az állam birtokába kerüljön, nem kell semmiféle különösebb szakmai ismeret. A privatizálás ügye és a privatizálással kapcsolatban az iratanyagnak a sorsa : én nem hiszem, hogy itt különösebb probléma lenne. A privatizálás után keletkezett iratanyaggal a megalkotandó levéltári törvénynek valóban foglalkoznia kell, a privatizálás előtt létrejött iratanyag sorsa azonban rendezve van. Érvényesek azok a jogszabá lyok, amelyek azt mondják ki, hogyha egy szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor annak iratanyaga az illetékes levéltárba kerül. Ha pedig jogutódja lesz a megszűnő szervnek, akkor ez a jogutód szerv köteles ugyanazokat a levéltári szabályokat, illetőleg ira tkezelési szabályokat betartani, amelyek a jogelőd szervet is kötelezték. A következő: a csődtörvény ügye. Kérem szépen, nem szeretem, ha a levéltárosok körében olyan hangulat kap lábra, hogy a csődtörvény végrehajtása során olyan iszonyatos mennyiségű ira tanyag zúdul hozzájuk, amit nem tudnak átvenni, amivel nem tudnak mit kezdeni. Ez a vélekedés feltételezi azt, hogy naponta háromnégy vállalat megy csődbe, és a csődeljárás öt nap alatt lebonyolódik. Kérem szépen, ez hosszabb folyamat. Nem szükséges, ille tve szükségtelen ezzel riogatni a levéltárosokat. A levéltári kutatás szabályozása: valóban van itt tennivaló. Azt hiszem azonban, hogy ha a kutatás szabályozásának kérdését ebbe a törvényjavaslatba belefoglalja a törvény előterjesztője, akkor tényleg nem lenne értelme magával a törvényjavaslattal foglalkozni, mert ez meggyőződésem szerint hetekig tartó vitákat váltana ki. A kutathatóság egyébként a kutatás szabályozását is, meg a kutatás feltételeinek a biztosítását is jelenti. Gondolom, hogy ezt nem kell különösebben magyarázni. Azzal, hogy mi pontos és mi pontatlan az indoklásban, nem kívánok foglalkozni. Ezt nyilván az államtitkár úr majd a vita befejeztével megteszi. Csupán arra szeretnék utalni, hogy a Pető Iván által megpendített analógia sántít. A Mo narchia közös szervei iratanyagának megosztása két önállóvá lett állam között ment végbe. Nyilvánvaló, hogy most Magyarországon, amikor az állam, a közhatalom jogos tulajdonát önmaga kezelésébe veszi, akkor nem erről van szó! Befejezésül még csak annyit: a z Országgyűlés a jelen törvény elfogadásával korántsem kerülheti el - amint már erre utaltam - egy részletes, tartalmilag valamennyi lényeges kérdésre kiterjedő, új levéltári törvény megalkotását. Ezt a napjainkban végbemenő változások elengedhetetlenné te szik, és szeretném felhívni rá a figyelmet, hogy a Kormány programjában is szerepel. Amint említettem, a Parlament előtt álló feladatok halmaza miatt azonban erre csak későbbi időpontban kerülhet sor. A jelenleg előttünk fekvő tervezet csak első lépés az á tfogó rendezés felé és annak tulajdonképpen előfeltétele. Ezért kérem a tisztelt Háztól, hogy esetleges módosításokkal - én is fontolgatok ilyen módosítást - elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)
