Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 25. hétfő, az őszi ülésszak 27. napja - A Belügyminisztérium volt III/III. Csoportfőnöksége hivatásos, valamint "szigorúan titkos" állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szervek és karhatalmi ... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MEZEY KÁROLY, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
1858 A spanyolországi példára hivatkozni nem ildomos szerintem ebben a helyzetben, mert Spanyolország nem volt megszállva idegen hatalom által, tehát aki a Francorendszert kiszolgálta, az hazaárulást nem követett el. Azt még el tudom képzelni, hogy valakit mondjuk megtévesztettek ezek a szocialista, kommunista eszmék, amik a népek testvériségét hirdették, kizsákmányolásmentes társadalmat, de annyira együgyű embert nem tudok elképzelni, aki ne látta volna, hogy ha például ő a titkosszolgálat ügynökévé válik, azzal a magyar nemzetet megszálló hatalmat is kiszolgál, tehát gyakorlatilag nyílt színi hazaárulást követ el. Azért is fontos ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása, hogy mindenki előtt egyértelmű legyen, ha ne adja Isten, még egyszer Magyarország idegen megszállás alá kerülne, akkor azok, akik e megszállókat kiszolgálják, már akkor is tudják, hogy hazaárulást követtek el, és ha akár 50 év telik is el az újabb felszabadulásig, akkor is felelni kell a tetteikért. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm szépen. Visszatérve Mezey képviselő úr kérelmére, azt tudatosítani kell, hogy a jegyzőkönyvnek nem válhat részévé, ha bead valam it, az nem tud megjelenni sem a Naplóban, sem a jegyzőkönyvben. Tehát kiosztott anyagként jelenhet meg, el lehet juttatni kiosztott anyagként a képviselőkhöz, de az nem része a jegyzőkönyvnek. Felszólaló: Dr. Mezey Károly (MDF) MEZEY KÁROLY, DR. (MDF) Eln ök Úr! Akkor elmondom a mondandómat. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Akkor következik Mezey Károly képviselő úr. MEZEY KÁROLY, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! A szóban forgó törvényről tartott vita néhány fontos kérdéséről szeretném kifejteni a vélemé nyemet. Ezek közül az első az, hogy kelle ez a törvény. Kelle olyan törvény Magyarországon, amelynek célja a közélet tisztaságának megteremtése? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Olyan kell!) Kelle törvényt alkotni arról, hogy az állampárt öklét és fő táma szát jelentő szervezetek jellemferdítő tevékenységének aktív résztvevői ne tölthessenek be olyan pozíciókat a Magyar Köztársaságban, amelyek nagy hatással vannak a közéletre? Zavarjae a közhangulatot, bántjae a társadalmi közérzetet, békétlenséget eredmé nyeze, rontjae a rendszerváltás hitelét, bizonytalanná teszie a demokratikus intézményekkel szembeni bizalmat, ha emberekben kétely van az iránt, hogy országgyűlési képviselőjük, polgármesterük, akit megválasztottak, valamikor esetleg a diktatúra fennta rtásán munkálkodott mint szigorúan titkos tiszt - és most ugyanezek demokráciáról és rendszerváltásról papolnak. Nem okoznae súlyos bizalmatlanságot az a gyanú, hogy ilyen emberek most például mint a független magyar bíróságok elnökei vagy az igazságszolg áltatás ügyészei a tiszta igazságot képviselik? Vagy esetleg ilyen erkölcsű emberek oktatják egyetemi katedráról azokat a fiatalokat, akikre történelmi feladat vár, és legfőbb erejük erre épp a tiszta erkölcsbe vetett hitük kell legyen? Nem féle a közvéle mény attól, hogy az 56 utáni megtorlás aktív résztvevője tábornoki egyenruhát ölt, fegyvert és hatalmat kap a kezébe? És sorolhatnám a kérdéseket, amik, higgyék el, nap mint nap megfogalmazódnak az emberekben. Hogy kelle ilyen törvény, ezt a kérdést az eg yik ellenzéki képviselő úgy fogalmazta meg: "Mit akarunk: igazságot tenni vagy stabilizálni?" A kérdést ily módon föltenni: félrevezető. Vajon a jogállam akkor stabilabbe, ha közéletét meghatározó pozíciókban olyanok is ülnek, akik a diktatúra feltétlen h ívei és támaszai voltak, vagy ha ezekből a tisztségekből távozva, az emberek hite megerősödik a demokratikus intézményekben? Az az instabilitás, ha a közvélemény azt sejti, hogy az ország sorsát irányítók között lehetnek olyanok, akik adandó alkalommal poz íciójukban mindent
