Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. év IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1782 A helyes válasz valószínűleg az isis. De mi, szabaddemokrat ák az utóbbi problémakört tartjuk meghatározónak, így a végső megoldást jelenthető kiutat is ebben a körben keressük. A területpolitikába ágyazott aktív foglalkoztatási politikát keressük és kérjük számon a Kormánytól. És már most leszögezem, tisztelt Képv iselőtársaim, hogy alapvetően hibásnak tartjuk azt a kormányzati magatartást, ami ebben az esetben is a költségvetési érdekek által motivált tüneti kezelés kizárólagosságában jelenik meg. Igen, az előbb már megint a Kormány területpolitikáját hiányoltam. H iányolom, mert az Országgyűlés még mindig nem ismeri ezt, és úgy tűnik, a Kormány nem is akarja, hogy megismerjük. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény tárgyalásakor ezt a tényezőt pedig nem hagyhatjuk szó nélkül. S zólni kell róla, mert jól tudjuk mindnyájan, hogy a foglalkoztatás és a munkanélküliség nem általában gond az országban, hanem területileg eltérő okok miatt és területileg erősen differenciált mértékben. Állításom igazolásául hadd említsem meg példaként vá lasztási körzetemet, Edelény várost és környékét, ahol 21%os mértékkel, tudomásom szerint ma az országban a legnagyobb a munkanélküliek részaránya. Hangsúlyozom, a konkrét példával nem egyetlen körzet súlyos gondjaira kívánom felhívni a tisztelt Országgyű lés figyelmét, hanem a területpolitika és az aktív foglalkoztatási politika hiányából származó következményekre. Először nézzük, mi történik ma e fontos kormányzati politikák hiányában. Az illetékes kormányzati szervek jelentések formájában tájékozódnak a városonkénti, térségenkénti munkanélküliek számáról, részarányáról. A Kormány decentralizált szervein keresztül gondoskodik a munkanélküliek ellátásáról, az ellátás hivatali feltételeiről. A decentralizált hivatalokban munkahelyteremtő beruházások támogatá sára pályázati kiírások vehetők át. Edelényből és környékéről egyáltalán nem vagy aligalig érkeznek be ilyen pályázatok, mert hiányzik a munkahelyteremtő beruházások infrastrukturális és pénzügyi háttere. A munkanélküliek száma tovább nő, mert a nagyváros ok gyáraiból is elsősorban a vidék lakosait bocsátják el. Tovább nő tehát a foglalkoztatáspolitika passzív pénzügyi eszközei iránti helyi igény. Ezzel szemben aktív területpolitika és foglalkoztatási politika esetén megalapozott ismereteink lennének arról, hogy hol helyezkedik el például Edelény térségének válsága a térségi válságok rangsorában, és mik a jellemzői. Feltétlenül ismerni kellene az illetékes szerveknek, hogy az adott térség milyen természeti és emberi erőforrásaival képes valamilyen külső támo gatással önmaga segítségére is lenni. A külső támogatást pedig nem általában kellene alkalmazni, hanem az adott helyen elvárhatóan a leghatékonyabb eszközt kellene minden esetben a szakembereknek kiválasztaniuk. Van, ahol a minimális gazdasági infrastruktú ra kiépítése nélkül hiába kínáljuk a kedvezőbbnél kedvezőbb feltételű beruházási támogatásokat. És bizonyára van térség, ahol beruházási forráshoz nehéz hozzájutni. Másutt talán adókedvezménnyel lehetne a legjobb eredményt elérni és így tovább. Mindezeket a Kormánynak területfejlesztési programba foglalva kellett volna már régesrégen az Országgyűlés elé terjesztenie. Sajnos, erre valószínűleg a közeljövőben sem kerül sor, hisz az erre vonatkozó, sürgősséggel tárgyalandó javaslatunkat kormánypárti képviselő társaink leszavazták. Ilyen koncepció és program hiányában fog az Országgyűlés már második alkalommal költségvetési milliárdokat elosztani, és ilyen információk nélkül döntenek a törvényben meghatározott szervek a foglalkoztatási alap felhasználásáról. Tis ztelt Országgyűlés! Mint a felszólalásom elején már kifejeztem, mi elutasítjuk azt a megoldást, amit ez a tervezet kínál. Elutasítjuk, mert a történelmi feladat – úgy gondolom, abban egyetértünk, képviselőtársaim, hogy az átmenet egyik legsúlyosabb gondjár ól van szó – terheit a Kormány kizárólag a munkaadók és munkavállalók vállára kívánja helyezni.
