Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. év IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
1776 Akkor a laza beszédgyakorlatokat – ami t mára terveztünk – folytatjuk. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításának általános vitájában sokminden elhangzott már, de nem esett szó az egyik legfontosabb problémáról, a munkaerkölcsről, aminek figyelembevételére felhívom a tisztelt Ház figyelmét, mert ennek ismerete és végiggondolása nélkül nem lehet magyar jövőt szolgáló törvényt alkotni. A magyar gazdaság rendbetételére sincs halvány remény, esély sem, h a nem érzékeljük, hogy amunkamorál ma mélyponton van Magyarországon. Mélységesen egyetértek Csépe Béla képviselőtársammal, aki világosan kifejtette, hogy a munkanélküliség súlyos problémája nem az Antallkormány működésének eredménye, és hozzáteszem, a mun kamorál alacsony színvonala is az előző társadalmigazdasági rendszer hibájából, sőt megkockáztatom, bűnéből ered. A munkanélküliség számának mutatója egyben egyik korjelzője is egy ország gazdasági működésének. Magyarországon a gazdaságnak ez a korjelzője most jelentkezik, de nem azért, mert eddig jól működött a magyar gazdaság. Azért jelentkezik most, mert a kommunista uralom szociális demagógiája a mindenkinek kijáró munkához való jogot és a munkanélküliséget nem ismerő társadalmat mindenképpen biztosíto tta, és fenn akarta tartani, így politikai nyomást gyakorolt a gazdaságra, és ennek kihatásai nemcsak gazdasági, de ami súlyosabb, erkölcsi, morális károkat okoztak. Ez a minden áron való munkahelyfenntartó politika tette tönkre a gazdaságot, mert valójába n ennyi munkahelyre nem volt szükség, és megszületett az új fogalom, a gyárkapun belül lévő munkanélküliség fogalma, amiről Csépe Béla beszélt. Ennek a folyamatnak és a szociális demagóg politikának súlyos kihatásai voltak. A látszólagos munka mögött soksz or nem állt semmiféle értékteremtés, és az értéket előállító valóban dolgozókra is óriási munkaerkölcsromboló hatást tett, amit jól jelzett az ezen időkben keletkezett politikai kabarék élcelődése a a magyar munkamorálról és a magyar munka minőségéről. A rejtett munkanélküliek mellett voltak kifejezetten és nyíltan semmiféle valós munkát és értéket elő nem állító munkahelyek, ilyenek, mint munkahelyi párttitkárok, szakszervezeti vezetők és ezek kiszolgálóinak kreált különféle munkakörök. Nyilvánvaló, minde zek ismerete nem segítette elő a dolgozók erkölcsös munkába vetett hitét, és ők is igyekeztek ott lazítani, ahol tudtak, tisztelet a kivételnek, mert ilyenek is voltak. A valóban becsületesen dolgozók látták ezt a romboló hatást, és esti beszélgetéseknél e gyegy fröccs mellett bizony ki is mondták, hogy csoda, hogy ez az ország létezik ilyen munkatempó és munkaerkölcs mellett. Igen, uraim, ez volt a kommunista, a Kádárféle magyar gazdasági csoda, de ehhez a csodához a Nyugat is segített, mert ha végképp ne m futotta, akkor jött a kölcsön, hogy ez az ördögi rendszer tovább tudjon működni. Az egyenlősdi és a rendszer minden áron való fenntartása okozta, hogy az elmúlt évtizedben még az európai felzárkózáshoz esélyes vállalatokat és üzemeket is visszahúzta a gy enge, középszerű, csak veszteséget produkáló gyárak, üzemek fennmaradásának biztosítása. Természetes, hogy az ittott előforduló jól dolgozó nyereséges vállalatok alapos megadóztatása, megnyírása a rossz struktúra fenntartásához történt, így a jó fejlődése és jövője is tönkrement. 1989. augusztus 20án Németh Miklós akkori miniszterelnök figyelmét ceglédi látogatása során éppen ezekre a dolgokra hívtam fel, és levél formájában, mint a Magyar Demokrata Fórum ceglédi szervezetének akkori elnöke, haladéktalanu l intézkedésre szólítottam fel gazdasági téren, hogy kezdjék meg a veszteséges vállalatok felszámolását, még a munkanélküliség okozta súlyos sokk árán is. Mondanom sem kell, hogy ezek a népszerűtlen intézkedések megmaradtak az új demokratikusan megválaszto tt Kormánynak. Nem hiszem, hogy bármilyen kormány vagy parlament tudott volna sok népszerű intézkedést tenni egy ilyen gazdasági helyzetben. A munkanélküliség várható prognosztizálása során Mádi László képviselőtársam a Kormány szemére vetette, hogy rosszu l