Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. év IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
1777 prognosztizált, amikor az év végi munkanélküliek számát 345 ezerre jelezte a várható 380 – 400 ezerrel szemben, és a járulék 90%os bevételével tervez – mármint a Kormány – , ami a 70 – 80%ot sem fogja elérni. Nos, ez a prognózis várható tévedése még a képvi selő úr által felvetett számok tükrében sem óriási tévedés: a 345 ezer a 380 ezerhez képest. A járulékbehajtás realizálását majd meglátjuk, de nekünk is oda kell hatni, hogy ne legyenek kibúvók a befizetés alól. Amennyiben figyelembe vesszük az 1988as ada tot, hogy Magyarországon 4,8 millió körüli aktív keresőből 38%, ami egymilliónyolcszázhúszezer embert jelent, dolgozott a szocialista iparban, építőiparban, akkor – csak ennek az ágazatnak eredményeit ismerve – a veszteséges vállalatok azonnali bezárása m illiós nagyságrendnél is nagyobb munkanélküliséget eredményezne csak a gazdaságnak ebben a szektorában végrehajtott könyörtelen, a szabad demokraták által ajánlott sokkterápia. Úgy gondolom, hogy a Kormány felelősségteljes gazdaságpolitikát folytat, amikor a piacgazdaság kiépítését fokozatosan hajtja végre, hiszen így is óriási terheket ró az átalakítás az egész ország lakosságára, és ezért nem értem, hogy a tisztelt ellenzék miért támad minden átalakítással járó tehernövekedést, amikor nekik nem sokallni, hanem kevesellni kellene a terheket, hiszen ők a még nagyobb tehertétellel járó gazdasági átalakítást, a sokkterápiát tűzték zászlajukra. Talán rádöbbennek, hogy a sokkterápia Lengyelországban sem volt eredményes, és nálunk is kiszámíthatatlan következmény ekkel járt volna, hiszen ez az ország teljesítőképességének a határához érkezett. A Magyar Szocialista Párt részéről Boros László, általam tisztelt képviselőtársam még talán a zsigereiben hordja a régi beidegződést, amikor kijelenti: – idézem – "Megmagyarázhatatlan és igazságtalan az az elképzelés, hogy rosszabbul járjon a munka nélkül maradó, mint szerencsésebb társa, aki el tud helyezkedni." Véleményem: már hogyne járna rosszabbul a munkanélküli annál, mint aki el tud helyezkedni és dolgozik. Képzeljék el, ha a munkanélküliséget tennénk vonzóvá, ami sajnos az eredeti törvény szerint sokak számára azzá vált, és így nemcsak az anyagi források biztosításának szempontjai – a sokat átkozott járulékemelés – , de az erkölcsi oldal is szükségessé teszi a törvény módosítását, mert én Boros László képviselőtársammal szemben azt vallom, hogy a munkanélküli igenis járjon rosszabbul, mint aki el tud helyezkedni és dolgozik, mert így lesz a munkának becsülete és értéke újra. Egyetértek azzal, hogy aktív foglal koztatáspolitikát kell folytatni, és lehetőség szerint biztosítani kell az új munkahelyteremtés feltételeit, lehetővé kell tenni a munkaerőátcsoportosítást a képzés, átképzés biztosításának lehetőségével, és azt hiszem, a foglalkoztatási alap éppen ezt a célt szolgálja. Én hiszem, hogy amennyit az ország helyzete megenged, annyit juttatunk is ilyen célra. Az ország érdeke azt kívánja, hogy a veszteséges vállalatok, a gyárkapun belül levő munkanélküliség megszűnjön, és ami még fontosabb, a munkának újra leg yen becsülete, és ez a törvénymódosítás ilyen irányban hat. A lumpenek, haszonlesők és ügyeskedők – mert ilyenek is vannak a tényleg sajnálatosan munka nélkül maradók között – , nem boldogulhatnak jobban, mint az értéket előállító dolgozók, mert a megroppan t munkamorál minden további romboló hatását meg kell szüntetni. Nem engedhetjük meg a kérdés laza kezelését, mert nemcsak az anyagi fedezet szűkössége szab határt, de sokkal inkább fontosnak tartom az erkölcsi romboló hatás megfékezését, hogy a munkanélkül i segélyt felvevő ügyeskedése ne biztosítson jobb anyagi körülményeket, mint a becsületes dolgozóknak az elvégzett munka után járó bére. Nagyon sok felemás helyzettel találkoztam a munkanélküli segéllyel kapcsolatosan, de ezekről majd a részletes vita sorá n kívánok szólni, hiszen az ilyen ügyeskedéseket nehezítő módosító javaslatot terjesztettem be a törvénymódosításhoz. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország megrendült gazdasági és morális helyzetében többek között feladatunk, hogy olyan törvényeket hozzunk, hogy a munka mint közgazdasági fogalom és a munka
