Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - NYÍRI SÁNDOR, DR. a legfőbb ügyészhelyettese: - ELNÖK (Vörös Vince):
1756 a hasonló esetek megelőzésére és orvoslására. És mit kíván javasolni az ügyészség a kiszolgáltatott emberek vé delme érdekében. Azért emeltünk együttesen szót a fenti kérdésekben, mert ezek a gondok különösen Békés megye lakosságát sújtják. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Nyíri Sándor legfőbb ügyészhelyettes úr válaszol. Dr. Nyiri Sándor legfőbb ügyész helyettes válasza NYÍRI SÁNDOR, DR. a legfőbb ügyészhelyettese: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! A képviselő urak kérdése a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekkel, ill etve azok megszegésével kapcsolatos. Mivel azonos gondot jeleznek, engedjék meg, hogy azokra együtt válaszoljak. A Legfőbb Ügyészség 1989ben elemezte a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekkel kapcsolatos perek tapasztalatait. Az elemzés egyik tanu lsága már akkor is az volt, hogy az 1978ban született szabályozás már nem korszerű, azt szükséges módosítani. Mára ez a javaslatunk még indokoltabb, változatlanul szükséges tehát a szabályozás korszerűsítése. Ez ügyben a földművelésügyi miniszter urat a l egfőbb ügyész írásban meg fogja keresni. Valós tény, hogy a szerződések megkötésénél, a szerződési feltételek kidolgozásánál hiányzik a termelők érdekképviseleti szervezete. Ennek hiányában előnytelen szerződési feltételeket is vállalnak. Az agrárpiaci ren dtartás megalkotása a termelői érdekvédelmet jelentősen segítheti. A jól megkötött szerződés – figyelemmel a bírói kikényszerítés lehetőségére – biztosítja a termelő érdekeit is. A szerződés megszegése esetén pedig teljes kártérítés, sőt, kötbér is megille ti a termelőt. Tapasztaljuk azonban, hogy kevés ilyen per indul. Javasoljuk: éljenek bátrabban a bírói út igénybevételével. A viszonylag kevés számú perben egyébként azt is tapasztaljuk, hogy nemcsak a termelők vannak kiszolgáltatott helyzetben, hanem a fe lvásárló szervezetek is gondokkal kűzdenek. Az adósságlánc a felvásárlókat is nehéz helyzetbe hozza. Gyakran fizetésképtelenek, és jórészt önhibájukon kívül kerülnek ilyen helyzetbe. A piacszűkülésből adódó relatív túltermelésből származik a felvásárlók go ndja is. A felvásárlási monopólium megszűnt, a szervezettebb piac és a remélt gazdasági fellendülés várhatóan kedvező hatással lesz a felvásárlási gondok megoldására. A képviselő urak harmadik kérdése a munkanélküliséggel kapcsolatos. Egyes munkaadók, megk erülve a munkaügyi miniszter rendeletében előírtakat, a minimálbér töredékéért alkalmaznak dolgozókat. Az idézett rendelet szerint a munkabér legkisebb összege havibér alkalmazása esetén 7 ezer forint, órabérben dolgozóknál pedig, 42 órás munkahétre számít va, 38 forint 50 fillér. A munkáltató, aki a dolgozónak a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban biztosított jogát azzal sérti meg, hogy a munkabér legkisebb összegét nem biztosítja, 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési eljárást hivatalból lefolytatni a munkaügyi felügyelő jogosult, minthogy a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a munkabérek legkisebb összegére vonatkozó előírások betartására is. Végezetül arra a kérdésre, hogy mit javasol az ügyészség a kiszolgáltatott emberek védelme érdekében, a következőket tudom válaszolni. 1. Jogaik érvényesítése, a szerződések teljesítésének kikényszerítése érdekében minden esetben forduljanak bírósághoz. 2. A munkanélküliséggel kapcsolatos visszaélések esetén forduljanak az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez vagy a megyei Felügyelőséghez a visszaélés megakadályozása és szankcionálása érdekében. 3. Ha pedig a konkrét ügyben hozzánk, az ügyészségekhez fordulnak, az ügyészség a hatáskörébe tartozó intézkedéseket a jogos igények érv ényesítésének elősegítése és az esetleges törvénysértés orvoslása végett minden esetben készséggel meg fogja tenni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) :
