Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szabad György): - GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szabad György): - GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP)
1727 Tehát az SZDSZ álláspontja az röviden, hogy a költségvetési eszközökkel kell biztosítani, hogy a független szakszervezetek, illetve az MSZOSZtól független szakszervezeti tömörülések működőképessé váljanak, másrészt hogy a Magya r Szakszervezetek Országos Szövetségének a törvénysértését nem újabb parlamenti beavatkozással, hanem az egész demokratikus intézményrendszer működtetésével kell kezelni. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra köve tkezik – ugyancsak kétperces időtartamra – Géczi József, a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Dr. Géczi József (MSZP) GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) Elnézést, hogy kicsit személyesen kezdem: különleges helyzetbe hoztak önök engem ezzel a kivételes tö rvénnyel. Ugyanis a 80as években végig azt képviseltem, hogy az ágazati szakszervezeteket radikálisan meg kell újítani, és ha úgy tetszik, az egész szerveződést szinte, ha úgy lehet, elölről kell kezdeni, hiszen a tagságnak a szakszervezeteket újra el kel l foglalnia. Ezek a folyamatok "halványan" megkezdődtek a 70es években, de nyilván áttörés a rendszerváltásig nem következhetett be. A rendszerváltás viszont azért hozott egészen más szituációt, mert a rendszerváltás pillanatában a pártállam a régi szaksz ervezetek fölül eltűnik, eltűnik mellőle az állampárt az üzemekben, és ott marad magára ez a szakszervezeti struktúra, ami most már sokkal kevésbé – lehet, hogy valamennyire ellen tud állni, lehet, hogy ebben önöknek igazuk van, vagy Mile képviselőtársamna k – , tehát lehet, hogy valamennyire ellen tud állni a változásoknak, hiszen minden bürokratikus szervezet ellen tud állni, és a szakszervezetek évszázadok óta hatékony és kiterjedt bürokráciával dolgoznak, de igenis, döntő akadálya annak, hogy ezekben a sz akszervezetekben a megújulás elkezdődjön, végbemenjen – nincsen. Egy döntő akadálya van: a vállalatok jogi viszonyainak a rendezetlensége és az ottani helyzet jogi szabályozatlansága, amiben viszont a Parlament tehetne a legtöbbet. Ezért tehát egy olyan po zícióba keveredtünk – ha úgy tetszik, az önök törvénye miatt – , mintha mi védenénk az ágazati szakszervezeteket a munkástanácsok és a Liga ellenében, holott azt is azért elmondtuk itt … ELNÖK (Szabad György) : Felhívom képviselőtársam figyelmét, hogy az Ors zággyűlés által megalkotott törvény minden magyar állampolgár törvénye. (Nagy taps.) GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) Ezzel egyetértek, azonban nem egészen értem elnök urat, hogy ez a dolog most hogy jött ide, amikor én az elvi aggodalmaimról beszéltem… ELNÖK (Sz abad György) : Engedje meg képviselőtársam, hogy felhívjam figyelmét, hogy ön az "önök törvénye" fordulatot alkalmazta. (Közbeszólás: Erről van szó!) Tessék! GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) "Az önök által meghozott rövény", így pontosítok akkor, elnök úr, és amit még akartam mondani: az közismert, hogy a Liga alapítása körül is ugyanúgy jelen voltak szocialisták, mint mások, sőt a munkástanácsok - éppen a szegedi munkástanácsok - működésénél éppen a szocialisták jogásza az, aki eddig nagyon sok tekintetben eljárt, és mi az önök nehézségeit ismerjük. Ráadásul még az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezek között a szervezetek között, tehát a ligás szervezetek, a munkástanácsok között és az ágazati szakmai szervezetek között lent, a városok szintjén, a megyék szint jén kialakult egy együttműködés sok helyen már, és ez az egész mostani kusza helyzet ezt az együttműködést is keresztezte.
