Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 18. hétfő, az őszi ülésszak 25. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az 1991–1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. (MDF)
1664 A testvéri közösség szeretettel várja és hívja holnap reggel fél 9re a képviselőket egy zárt körű összejövetelre a parlamenti főemelet 11. számú termébe. Az összejövetel vendége Tim Philpot, amerikai szenátor, üzletember, aki "Változó világ – a változás nagy lehetősége" címmel tart előadást. A magyar – kanadai baráti tagozat ma este a plenáris ülés után a főemeleti 55. számú teremben ülést tart a kanadai nagykövet úr jelenlétében. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Most szünet következik 17 óra 40 percig. Köszönöm. (Szünet 17 óra 30 perctől 17 óra 46 percig – Elnök: dr. Szűrös Mátyás – Jegyzők: dr. H orváth József, Glattfelder Béla) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el helyüket az ülésteremben. Folytatjuk a világkiállítással kapcsolatos általános vitát. Megadom a szót dr. Sóvágó László képviselő úrnak, Mag yar Demokrata Fórum. Kérem. Felszólaló: Dr. Sóvágó László (MDF) SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Legyene világkiállítás vagy sem, vitatjuk már hosszú ideje itt a Parlament falai között és azokon kívül is. Én úgy érzem, ho sszasan és sok mindent elmondtunk már, ezért csak röviden illik szólnom. Úgy tetszik, hogy politikai kérdéssé vált a józan gondolkodás szerint gazdaságiként kezelendő. Látványos összeütközések, nem rikán még a parlamenti képviselők számára sem érthető felt ételmódosulások, kormányzati, fővárosi önkormányzati magyarázkodások teszik színesebbé a párbajt. Az előbb elhangzott itt egy ügyrendi javaslat, és ugye azt is tudjuk, hogy ügyrendi kérdésekben nem nyithatunk vitát, azt azonban nem tiltja a Házszabály, hog y néhány gondolat erejéig visszatérjek. Mészáros képviselőtársam szerint mindazok, akik a vita folytatását kívánják, kétségbe vonják várhatóan több mint 100 000 állampolgár alkotmányban rögzített jogát. Megítélésem szerint e két kérdés nem zárja ki egymást , hisz esetleges döntésünk kerülhetne ellentétbe a népszavazást kívánók majdan kifejezendő akaratával, most viszont a vita még segíthet további érvek, ellenérvek napvilágra hozatalában. Magam azok közé tartozom, akik a világkiállítás megrendezhetőségét ala pvetően gazdasági problémaként fogják fel. Ennek megfelelően vallom, hogy a kérdés eldönthetőségének megalapozása elsősorban nem politikai testület feladata, hanem gazdasági szakértőké. Konkrétan a döntés folyamatában az első lépést a gazdasági szakemberek nek kell megtenniük. Remélem, hogy a politikai küzdelmek nem homályosították el annyira tisztánlátásunkat, hogy ne emlékeznénk: egy tervezett esemény anyagi feltételei, a szükséges pénzügyi eszközök, a bevételek várható alakulása a tudományok mai állása sz erint meghatározhatók vagy legalábbis valószínűsíthetők. Ha ezen adatok rendelkezésünkre állnak, akkor a politikai testületek, így a Parlament vehetnék át a döntés felelősségét. Megalapozott számítások alapján vállalni a döntés kockázatát, ez lehetne a mi szerepünk. Ha egyszer majd valaki megírja ennek a törvényjavaslatnak a történetét, akkor rádöbben, hogy a vaskos kötetekben alig jutott hely a gazdasági érvek taglalásának, és annál nagyobb teret kapott a különböző politikai vélemények ütköztetése. Termész etes, hogy a Parlamentben helyet foglaló pártok között éles vita van abban, hogy milyen gazdasági kockázat vállalható a siker érdekében. Nincs abban semmi különös, ha az egyes pártok másmás szintű kockázat vállalását tartják elfogadhatónak. Nem látok abba n sem kivetnivalót, ha a kormányzó pártok nagyobb kockázatot is hajlandók vállalni, sőt még abban sem, ha mindezekkel a következő választásokra is gondolnak.
