Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - KIRÁLY ZOLTÁN (független)
165 KIRÁLY ZOLTÁN (független) Tisztelt Ház! Két alkalommal is elhangzott itt már az előbbi felszólalások során, hogy ez a törvénytervezet Alkotmányellenes. Én alapvetően nem ebből indulnék ki, hanem a Kormánynak azon feltett szándékából és várható gyakorlatából, hogy gondosan ügyel a törvényesség maradéktalan betartására. A szándék tisztes, ám úgy gondolom, hogy azért ebbő l az alapállásból kiindulva is fölmerül néhány kétely mindazokban, akik elolvasták ezt a törvényjavaslatot. Természetesen nem vagyok szakembere az agrárterületnek, így hát csak a magam laikus megfontolásait szeretném közreadni. Számomra azért is kételyekke l terhelt ez a törvényjavaslat, mert részben fölfüggeszti az átalakulási törvény IV. fejezetének 35 – 45. szakaszainak alkalmazását, másrészt pedig előírja, hogy ezt a rendelkezést folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell. Nos, az én olvasatomban ez a tör vényjavaslat elsősorban arról szól, hogy ez a rendelkezés – és ily módon a Kormány – visszamenőleges hatállyal akar beavatkozni olyan jogszerűen meghozott átalakulások ügyébe, kihasználva a cégbírósági ügyintézés elhúzódását, amelyek eleddig érvényes törvé nyek alapján következtek be. Én azt gondolom, nem kell különösebben ecsetelni, hogy az ilyen rendelkezések miféle jogbizonytalanságot teremtenek a gazdálkodó szervezetek, a jogalkalmazók körében, és azt sem kell ecsetelni – részben ezt megtette már Juhász Pál – , hogy ennek milyen súlyos gazdasági kihatásai lehetnek. A törvényjavaslat 2. szakasza a szövetkezetek tulajdonában álló ingatlanokkal kapcsolatban ráadásul polgári jogi ügyletekbe is beavatkozik 1991. augusztus 26áig visszamenő hatállyal. Az ilyen j ellegű szabályozás a törvényjavaslat elfogadása esetén igencsak megkérdőjelezi a jogállamról alkotott felfogásunkat és véleményünket, mert hiszen ilyesmire jogállamokban nemigen akad példa. Ebben az esetben ugyanis már a Polgári Törvénykönyv szerint megköt ött és érvényesen létrejött jogügyletekről van szó, amelyet utólag kíván ez a törvényjavaslat hatálytalanítani. Ezekben az esetekben a szerződések alapján a vevők már birtokba léptek, a vételárat kiegyenlítették, lehet, hogy az előkészületek is már tetemes költségeket igényeltek tőlük, a terveztetés, a kivitelezés megkezdése, és most egy számukra rendkívül bizonytalan helyzet teremtődik, amelynek esetleg tetemes kártérítési következményei, vonzatai lehetnek, amelyeket az eladónak kell viselnie. Én úgy gondo lom, káros ez nemcsak a magyar, hanem a külföldi befektetők szempontjából is, akik elveszítik hitüket bennünk, mi pedig elveszíthetjük hitelünket előttük. Részben a gazdasági bizottság előadója is, részben a miniszter úr is, de a mai Népszabadságban Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára is azt mondja, hogy a téeszek átalakulását azért kell fölfüggeszteni, hogy meggátoljuk a szövetkezeti vagyon valódi érték alatti kiárusítását. (Közbeszólás a jobb oldalról: Így van.) Így iga z. Én csak azt szeretném megkérdezni, mert mondja Raskó György továbbá, hogy számos olyan javaslat, beadvány és észrevétel érkezett hozzájuk, amikor is az átalakulási tervezet valódi vagyonértékelés nélkül, a forgalmi érték töredékéért kívánta a téeszek gé peit, berendezéseit különböző gazdasági társulásokba átvinni; de jó lenne tudni, hogy vajon ez a "számos" mennyit jelent. Mert ha jól tudom, ezeregynéhányszáz termelőszövetkezet van Magyarországon, s ha ez a "számos" több százat jelent – ami a minisztériu m birtokában van – , akkor esetleg országos jelenségről lehetne beszélni. De legjobb tudomásom szerint ez a számos a tucatot nem haladja meg, és ezek közül, amelyek nyilvánosságot kaptak a sajtóban, ha jól tudom, azok ügyében az illetékesek szintén meg is t ették a szükséges lépéseket. Tehát nem országos jelenségről van szó. Ilyen módon úgy gondolom, valahol elvész ennek a törvényjavaslatnak a legfontosabb alapja s gondolata. Ha pedig csak arról lenne szó, amit az előbb Juhász Pál említett, akkor egyszerűen é rtelmetlennek tartom. Vívják meg külön a háborút, de ne a Parlamentet késztessék arra, hogy ehhez a magánháborúhoz asszisztáljon. Ez az egyik része a dolognak. A másik része pedig az, hogy itt most szövetkezeteket hoz valamilyen – eléggé rossz – helyzetbe az átalakulási törvény felfüggesztésével ez a törvényjavaslat. De hadd hivatkozzam arra, hogy
