Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
166 például az MDF monopoly csoportja is példákat sorolt olyan vagyonátmentésre vagy valódi érték alatti átalakulásokra, kitűnő példákat, amelyek elsősorban az ipari területen történtek. Szóval, ha a szövetkezeteket ezzel sújtjuk, akkor miért diszkriminálunk, tehát miért csak a szövetkezeteknél alkalmazzuk ezt a törvényjavaslatot, az ipar területén vajon miért nem? Vajon miért nem lehet akkor utólag is fölfüggeszteni a zt a Matolcsyféle privatizációt, amelyről éppen, ha jól emlékszem, Oláh Sándor beszélt annak idején? Vagy most a Videotonnál, ahol hárommilliárdért kívánják megvenni a vevők a céget, – állítólag, én nem tudom pontosan - de ez nyolc – kilenc milliárd. Itt va jon nem erről van szó? Nem érték alatti megvásárlásról van szó? Miért csak a szövetkezeteknél kérjük számon? Miért nem terjeszti ki az átalakulási törvény felfüggesztését a tisztelt Kormány akkor az ipari területre is? Miért nem átfogóan tesszük? Miért van ez a megkülönböztetés? Szeretném hangsúlyozni – én nem vitatom tehát – , hogy vannak visszásságok, vannak visszaélések, de ezek nem olyan mértékű általános jelenségek, amelyek miatt ezt a törvényjavaslatot nekünk el kellene fogadnunk. Tehát furcsának tarto m, hogy miközben az átalakulási törvény alkalmazása során feltárt egyes visszaéléseket, a vállalati szférában is megtörténteket ismerjük, és tudja a kormányzat is, mégis csak a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezések felfüggesztésén munkálkodik. É n úgy érzem, hogy ez a burkolt visszamenő hatályú szabályozás indokolatlan, jogsértő is, és az ilyen rövid időre történő felfüggesztés szükségtelen azért is, mert a tsztörvény megjelenéséig, de legkésőbb november 30áig e gazdálkodó szervezet átalakítását elvégezni teljességgel lehetetlen az idő rövidsége miatt. Ha pedig mindez – ahogy ezt részben a miniszter úr is említette – arra irányulna, hogy a kárpótlási törvény végrehajtásához teremtsen biztonságot, akkor sem indokolt, mert hiszen a kárpótlási törvé ny a földalap kijelölésénél az 1991. júliusi állapotot írja elő, így az azt követő esetleges ingatlan adás – vétel árak, vételek nem csökkenthetik a kárpótláshoz szükséges területnagyságot. Tisztelt Ház! Tegnap a napirend előtti vitá ban itt elhangzott néhány olyan mondat is, amely a Kormány pótcselekvéséről szólt. Bevallom őszintén, hogy számomra kicsit ilyesféle pótcselekvésnek tűnik ez a kormányzati előterjesztés és törvényjavaslat, amolyan látszatintézkedésnek. Miért? Azért, mert a kormányzatnak másfél éve lett volna arra, de legalábbis bő egy esztendeje, hogy a Parlament elé terjessze a földről, a szövetkezetekről szóló törvényt, hogy átfogó tulajdonrendezést valósítson meg. Ehhez képest a Kormány ezt nem tette meg – nem először mo ndom és mondjuk már el ezt – , késésben van, zavarban van, és így próbálja, ilyen látszatintézkedésekkel a helyzetét és a helyzetet menteni. Ezek azok a szempontok – még egyszer: megértve a politikai indokot is, amelyet ugyan én ez esetben nemigen tartok fo ntosnak, mert nem általános – , ezek azok az érvek és gondolatok, amelyek engem arra késztetnek, hogy még ilyen agrárterületen hozzá nem értőként is fölszólaltam, és hogy ne tudjam elfogadni és ne ajánljam én sem általános vitára, vagy ha vita is van erről, kérem önöket, hogy fontolják meg, egyáltalán alkalmase ez a törvényjavaslat így arra, hogy szavazzon róla a Parlament. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Balsai István igazságügyminiszter úr kért szót. Felszólaló: Dr. Balsa i István (MDF) BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretnék itt reflektálni, csak egyetlenegy ponton, a legvaskosabb félreértés pontján Király Zoltán úr felszólalására: Azért csak a szövetkezeti szférára, mert a másikról, a z állami szektorról már tavaly döntött – nyilván itt volt Király Zoltán képviselő is – , amikor az Állami Vagyonügynökség engedélyéhez kötötte az átalakulásokat, úgyhogy ezt szükségtelen még egyszer szabályozni.
